MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

33. ő. e. 1963. szeptember 23. (2-76. o.) - 1. A nagyatádi járás termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzete. Jelentés: 4-28

Megjegyezzük, hogy a beruházások elosztásánál a járási szerveknek sokkal körültekintőbben, a szükségleteknek pontosabb megállapításával kell eljárniuk, nem ugy mint Somogyszobon, ahol a tagság az 1964 évben megvalósítandó beruházások térvét azzal vetette el, hogy a meglévő épületeket sem használják ki teljesen^ tehát nem tartják célszerűnek ujabb beruházások időelőtti eszközlését. Vagy P.inyabesenyőn, ahol a tsz 2o db anyakocával ren~: delkezik - 3oo férőhelyes sertéshizlalda építésére adtak hitelt. Gépesítés; A járás gépesitettségi foka a többi járásokéhoz viszonyítva jónak mondható. Egy traktorégységre megyei átlagban 125>5 kh szántóterület, a nagyatádi járásban pedig 124,9 kh szántóteriilet jut. A gépállomás! és termelőszövetkezeti gépek.aránya is kedvezőbb a; megyei arányoknál. A tsz-ek tulajdonában 174,5 traktorégység van

t ami a járás gépállományának 56,4 %-a« A járás torriolőszövetkezeteinél nem megnyugtató a vonóerőellátottság aránya; ugyanis a járásban még meglévő 65o pár fogat - • ami a vonóerő 43 %-át adja a tsz-eknél - tartása igen költséges. A gépek kihasználásával kapcsolatban megállapítható, hogy 4-5 tsz kivételével a szállitási munkák vannak meg mindig túlsúlyban, A gépi munkák szervezésében lévő hiányosságok majdnem minden szövetkezetben megtalálhatók. Nincs meg az összhang a vezetésben, A gépek irányítását nem egy személy végzi minden szövetkezéében. Előfordul sok esetben az is, hogy a szállító gépeket nem a közös munkamenet biztosítására használják, hanem a háztáji és egyéb fuvarok lebonyolítására is. Ez főleg a rossz szervezésnek tudható be. A

li atte

ny é s r, 16 s; A mezőgazdasó.g szocialista átszervezésének befejezése óta az első két évében a közös és háztáji állomány növekedett, s 1962től fogva csökkenő tendenciát mutat. Ez elsősorban a szarvasmarha és sertésállomány vonatkozásában tapasztalható, A csökkenést elsősorban a háztáji állomány visszaesése okozta. 1963 tavaszán 94o db szarvasmarhával volt kevesebb a járásban, mint egy évvel ezelőtt, viszont ugyanazon idő alatt a közös szarvasmarha állomány 152 db-al növekedett. A közös és háztáji sertésállomány 1962-ről 1963-ra 4.717 db-al, ezen belül a közös sertések száma 27o- db-al csökkent. Súlyosabb a probléma a nőivarú szarvasmarha és sertésállomány alakulását illetően. A tehenek száma összesen 152 db-al csökkent, az elmúlt egy év alatt. A közös tehén létszám pedig 46 db-al növekedett. Tehát a tehenek számának csökkenése elsősorban a háztáji gazdaságokban következett be. A nagyat;' arányú szat %-kal lett kevesebb, addig a nagyatádi járásban 8,3 %-kaí csökkent,