MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963
33. ő. e. 1963. szeptember 23. (2-76. o.) - 1. A nagyatádi járás termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzete. Jelentés: 4-28
/ / mint a uojyoi átlag. Meg kell jegyeznünk, hogy az adottságok inkább a rozsnak kedveznek, de rozsból is minden évben kb. 1 mázsával termelnek kevesebbet, mint a megyei átlag, s 1962-ben l f 7 mázsával termeltek kevesebbet, mint a hasonló adottságokkal rendelkező barcsi járásban,:Hasonló a helyzet a kukoricatermés lés vonatkozásában is, 196o-ban 1,6 mázsával, 1961-ben 1,2 mázsával, 1962-ben pedig 2,5 mázsával kevesebbet termeltek khanként, mint a megyei átlag, Ez mondható el a burgonyatermesztésben ólért eredményeikre is, noha a járás adottságai a burgonyatermesztésre kiválóan alkalmasak, mégis a barcsi járás 13 mázsával, a marcali járás pedig 17 mázsavai termelt többet holdanként, A burgonyatermesztésnek ez a színvonala komolyan.befolyásolja az egész járás növénytermesztésének eredményességét, mert amig megyei szinten az egész szántóterület 6,4 százaiékan termelünk burgonyát, addig ez a nagyatádi járásban az egész szántóterület 11,8 százalékát foglalja el, s ezzel volumenét tekintve a barcsi járás után a második helyen áll, A termésátlagok alacsony szintje arra enged következtetni, hogy alapvető bajok vannak, elsősorban a talajerő visszapótlással és az alkalmazott agrotechnikai eljárásokkal, '." A járásban évről-évre a szántóterületnek csak kis hányadát tudták szervestrágyában részesiteni, - 1962-ben a szántóterület 17 %-át, az 1963 óvi terv szerint is csak 19 %-é.t tudják letrágyázni. A szervestrágyázás ilyen mérvű alakulását egyrészt az alacsony számosállat-létszám határozza meg, Amig a megyében loo kh szántóra 18 j 5 számosállat jut, addig a nagyatádi járásban 16 számosállat. Másrészt a rendelkezésre álló lehetőségeket som használják ki teljes egészében, mert több községbon a rendelkezésre álló trágyamormyiségot sem hordják ki. Különösen vonata kőzik ez a háztáji gazdaságokban meglévő trágyamennyiségre. Pl, Taranyban a háztáji gazdasagokban termelt trágya minden évben kihordatlan maradt, A tsz megalakulása óta az 1963-as év volt az első, amikor minden trágyát kihordták a földekre' A járásban az 1 kh szántóra jutó mütrágyamennyiség 1962 évben 111 kg volt a negyei 125 kg/kh-val szemben. 1963 évben már 161 kg műtrágya jut 1 kh szántora, mig a negyei átlag jóval alatta van ennek, - átlagosan 145 kg jut kh-ként. 1962 évben a járásíiak mindössze 782 kh zöldtrágya vetése volt, ami a megye 6.789 kh vetésterületének csak lo,5 %-a. 1963 évben a zöldtrágya;vetésterület 1,734 kh-ra növekedett, ami a megyei vetésterületnek 13 %-a. A járás zöldtrágya vetésterületét rendkívül kevésnek 'tartjuk, nert figyelönbe véve vetésszerkezetét, minimum 1^000-3.500 kh zöldtrágyavetés volna indokolt és egyben lehetséges is a központilag biztositott és saját készletek mellett. Sajnos a tsz-ek egy része még nem tulajdonit kellő jelentőséget a talajerő visszapótlás ezen formájának. : jólehot a járás talajadottságai ezt feltétlenül megkövetelik* A termesátlagok alakulását a talajerőn kivül nagymértékben befolyásolja az agrotechnikai eljárások helytelen alkalmazása. Évről-évre elmaradt az őszi mélyszántás jelentős része, 1962 őszén 14.36o kh-on kellett volna őszi mélyszántást végezni.
