MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

32. ő. e. 1963. szeptember 9. (115-172. o.) - 1. A megye állattenyésztésének helyzete. Jelentés: 117-134

J5PV IV[r 7 JELENTÉS Somogy megye állattenyésztésének helyzetéről. Somogy megye mezőgazdaságában az állattenyésztés nagy jelentőséggel biri amit •Mzonyit, hogy az 1962. évi állami felvásárlási terv forintértékének 57.5 %-át az állat- és állati termékek felvásárlása tette ki az országos 52.8 %-al szemben. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében .'az állattenyésztés irányi tása másképp jelentkezett a korábbi évekhez képest. A közös állomány kialakítása, elhelyezése, gondozása, takarmányozása állitotta nagy feladat elé a párt és tanácsi szervek dolgozóit. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében számos intézkedés történt, amelyek elsősorban a kocaállomány növelésére, a termelőszövetkezetek borjú felvásárlási akciójára, a háztáji gazdaságok üsző akciójára, a keltetőállomások kapacitásának növelésére, a mesterséges termékenyítő hálózat kiszélesítésére, a férőhelyek biztosítására, a pillangós takarmányterületek növelésére, keverőüzemek létesítésére irányultak. A megtett intézkedések eredményeképpen megyei szinten az állatállomány növekedett. Ezen be^ül nőtt a termelőszövetkezetek közös;állatállománya is. A szarvasmarha 4-6.6 %-a, a tehén j5o.5 %-a, a sertés 4o,6;%-a, a koca 4-7 %-a van a termelőszövetkezetekben^ 1962-ben a hizómarha 55.6 %-át, a hizottsertés:?5«5 %-át, az árubaromfi 76.2 %~á,t a termelőszövetkezetekből vásároltuk fel. Az állattenyésztés fejlesztése terén értünk el kezdeti eredményeket. Az eredmények mellett több helytelen nézet, pl. a siófoki és barcsi járásban a háztáji gazdaságok állattenyésztésének visszaszorítása, a tabi járásban a háztáji gazdaságok fejlesztése mellett a közös gazdaságok állatállomány fejlesztésének elhanyagolása akadályozta a fejlesztés gyorsabb ütemét, amely a tehén és kocalétszám alakulására hatott kedvezőtlenül. A megye állattenyésztésének fejlesztése érdekében az .e téren meglévő hiányosságok felszámolásával egyidejűleg további szervezett intézkedések megtételére van szükség, mely intézkedéseknek - a szarvasmarhatenyésztés terén a tehénállomány arányinak növelésére

t - a sertéstenyésztésnél a kocalétszám emel

és_éjce., a hizlalás! alapanyag . biztositására, - a mennyiségi fejlesztés mellett a minőség javitására, - az állatok megfelelő elhelyezésének biztositására, - a takarmánytermelés fejlesztésére, a takarmányok okszerű felhasználására, , - a tenyésztői és gondozói munka javitására kell elsősorban irányulnia. Szarvasmarhatenyésztés t A szarvasmarhaállomány 1962,-ig fokozatosan növekedett. Ezt a hizlalás érdekében más megyékből történő nagyobbmérvü felvásárlás és a magasabb szaporulat segitett elő. Ez évben azonban az előző évekhez képest csökkenés következett