MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

32. ő. e. 1963. augusztus 26. (81-114. o.) - 1. Az agitációs munka a megye ipari üzemeiben. Jelentés: 83-92

.Innok ellenére a javaslatokkal való törődés terén sok még a tennivaló. A lögaag/oVb ^ .'oblómát az okozza, hogy a terme* l.'r.i tanácskozásod: sok Lel/Ü.!;t nem töltik be a szerepüket* A' termelési tanácskozások színvonala, politikai, tartalma a követelmények ropott van, A műszaki - gazdasági vezetők jelentős része a termelési feladatokat a számok tömkelegének felsorolásával intézi el s emiatt a dolgozák előtt nem rajzolódik ki világosai, hogy mi az ő konkrét feladatul?. Egyes üzemekben el ÍJ maradnak a termelési értekezletek. A Dólmagyaroi'eaági Mrószüzombcn termelési értekezlet helyett kibővített taggyűlésen tárgyalták meg a termelési feladatokat, ahol egyetlen hozzászóló sem volt, A nagyatádi fonalgyárban is mind kevesebb lesz a termelési tanácskozáson a hozzászóló. Oka: nem kapnak választ a;felvetett kérdésekre. Több helyen panaszolják a dolgozók, hogy az előző tanácskozáson elhangzottakra a követke'zo tanácskozáson nem kapnak választ, ezért nem látják, hogy a felvetett kérdésben intézkedtek-e. Az a véleményünk, hogy a kritikai szellem csak akkor bontakozik ki, ha a gazdasági vezér tés a felvetett kérdésekben tett intézkedésekkel bizonyítja, hogy számit a dolgozók javaslataira, a vezetőség munkájának bírálatára. Csak ez teszi lehetővé a dolgozók számára a vezetésbe való'beleszólást, az alulról jövő ellenőrzést.:ez biztosítja az üzemi demokrácia növelését, szélesítését,' 1 5,/ A nevelőmunka egyik i'or.tos eredménye, hogy általában javult az üzemek gazdasági és társadalmi szervei közötti együttműködés. Van törekvés arra, hogy a termelési agitáció az üzem konkrét terveire, a műszaki- vezetés által elkészített intézkedési tervek végrehajtására magósitson.' Mind több az olyan üzem, ahol a gazdasági, vezetés a tennivalókat megbeszéli a társadalmi szervekkel. /jl. Textilművek

? Barnevál, TRAPTSZVILL/ De vannak olyan üzemek is /pl. a nagyatádi fonalgyár, stb./, ahol az üzem globális feladatán'kívül munkahelyi részfeladatokat a gazdasági vezetés nem határoz meg előre, tehát a dolgozók nem ismerik a munkahelyre lebontott termelési feladatokat, ami nehezíti a tervteljesitést, KF£hány helyen a párt és gazdasága, vezetés között személyi intrika-, torzsalkodás, kölcsönös meg nem értés tapasztalható. /Pl. Hajózási Vállalat/* Ezeken a helyeken elsikkad:a politikai fflunka, mert a vezetők idejét és erejét leköti, felemészti a saját ügyeikkel való foglalkozás, 6./ Az üzemi pártszervezetek nagy többsége aktivan segiti a dolgozók tovább-tanulási törekvéseit. Legtöbb helyen nagy számban járnak politikai és szakmai oktatásra, örvendetesen növekszik azoknak a dolgozóknak a száma, akik technikumokban, ; egyetemeken folytatják tanulmányaikat. A Fűrészüzemben 18 fő^ a Ruhaüzemben 4-7 fő tanul középiskolában és egyetemen* Gyengébb eredményt írtok ol pártszervezeteink az általános iskola elvégzésére v: lé módosításban, A TRANSZVILÍr-ban 5 fő; a Fonal gyárban a jelenükbe 4o főből 7 kezdte meg a tanulást, de csak 35 fő vizsgázott, a Ruhaüzemben a beiratkozó 8o főből 48 fő vizsgázott csak.