MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

30. ő. e. 1963. május 18. (181-218. o.) - 2. A tabi járás termelőszövetkezetei politikai és gazdasági helyzetének megjavításáról szóló határozat elfogadása. Határozat: 214-217

- 2 4./ A járásban 13 gyenge tsz van

? s ezek a szövetkezeti összterület mintegy 4o %-án .gazdálkodnak. Rendbehozásukhoz, megszilárdításukhoz a járási szervek nem fogtak hozzá olyan felkészültséggel, előrelátással és megalapozottsággal, mint amilyent a;mar emiitett nagyobb szövetkezetek eseteben tanúsítottak. 5./ A pártszervezetek kislétszámuak és gyengék. A párt politikájának helyes értelmezésében és végrehajtásában nincs egységes álláspont. A párttagság összetétele nem sok javulást mutat, a pártszervezetek fiatalitása szempontjából. Gyenge szinvonalu a párttagság általános és marxista műveltsége. A nagyobb községek pártszervezeteinek egy részében szerve-.;. zeti fejlődés tapasztalható, mely biztató a jövőt illetően* A megyei párt VB a tabi járás .jelenlegi helyzetét értékelve, a további munkára vonatkozóan az alábbi határozatot hozta: 1./ A gazdálkodás eredményességének növelésére elsősorban a növénytermesztésben vannak lehetőségek. Ezek kihasználására, a növénytermesztés hozamainak számottevő emelésére a járási mezőgazdasági osztály biztositsa a 'talajerő nagyobb arányú visszapótlását, ;.az alapvető agrotechnikai eljárások. általános alkalmazását. A kirivó aránytalanságoktól máris mentes vetésszerkezet további javítását.;rendeljék alá az állattenyésztés fejlesztése érdekeinek. A jövő évi vetéstervre vonatkozó javaslatát a járás 1963. június 1.-ig terjessze az illetékes megyei szervek elé, s a megyei szervek okvetlenül vegyék figyelembe a járás jelenlegi helyzetének megjavítására szolgáló helyes elképzeléseket és tegyék lehetővé, megkülönböztetett gonddal támogassák annak megvalósítását* 2./ A tabi járás gazdálkodása elmaradottságának egyik lényeges oka, hogy az 1956 után visszamaradt

f vagy ujjaalakult tszek a^jogfolytonosság, illetve jogutódlás következtében jeloüitős íodezetnélküli hiteltartozást vettek át.' 1959 után, az átszervezéskor a járás számos községében több kis szövetkezet alakult. Ezért a beruházásra igénybevett hitelek szótaprózódtak^ felhasználásuk" nem célszerűen történt. Ez a két alapvető hitelpolitikai baj arra figyelmezteti a gárási-és megyei irányító szerveket, hogy legkésőbb augusztus elejéig a megyei tanács mezőgazdasági osztálya* a MMB megyei igazgatósaga a járási szervekkel együtt vizsgálja meg a hitelek eredetét, a felhasználás módját. Vizsgálják meg az ebből adódó problémák gazdasági kihatáséi?, s tegyenek javaslatot a hitelek rendezésére. • \