MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

30. ő. e. 1963. május 18. (181-218. o.) - 1. Az értelmiség helyzete és az értelmiség körében végzett pártpolitikai munka. Jelentés: 183-195

m Tudomásul kell vennünk azt is, hogy az értelmiség körében nagy szerepe van az elismerésnek, kitüntetésnek, ez hajtóerőt jelent a munkában, Felvetődik - gondoltunk-e arra, hogy amikor ők megjelennek egy értekezleten, ott évek óta azonos arcok láthatók, mindig azonos emberektől kérünk véleményt. Véleményem szerint más emberek is szivesen dolgoznának. Évek óta nem tudtunk előbbre jutni abban, hogy egyes emberek leadjanak egy-egy funkciót. Vagy eljutottunk-e odáig, hogy ne csak az igazgatóval tárgyaljunk, hanem kisebb beosztású emberekkel is. Érdemes ezen elgondolkozni, Éráemes felfigyelni arra is, hogy sok esetben ezek az emberek megkapták-e tőlünk az őszinte hangot és akkor ők őszintén vetették-e fel a problémákat. Az eszmei offenziva, a kispolgári nézetek elleni harc eléggé következetes-e a párt részéről és részünkről is. Bizonyos udvariaskodás van részünkről még ha hibát láttunk akkor is. Sok helyen a párt részéről az értelmiségiekkel szemben nem mernek nyiltan kiállni, mert félnek, hogy az értelmiség akarja átvenni a vezetést. Ezekben az esetekben nincsenek nyilt viták. Szerintem igy a kapcsolat laza lesz. A jövőben nyiltan kell beszélni, őszintén meg kell ezeknek az embereknek mondani, a véleményünket. Egyes embereknek, kórusvezetőknek, színházi rendezőknek többet fizet egy-egy rendezésért az Ifjúsági Ház, mint a Szinház. Vagy a táncosok több helyen szerepelnek és ezért több helyen felveszik a díjazásukat. Ezekkel az emberekkel még nem tárgyaltunk őszintén. A jövőben sokkal következetesebben kell előbbre mennünk, mert csak akkor lesz tisztelete a vezetésnek, ha következetes harcot folytatunk az elmondottakkal kapcsolatban. Dr. B e r e n d Ernő

, elvtárs : Elvtársak a beszámoló véleményem szerint jó, s nekünk, akik párt, állami funkciónknál fogva felelősek vagyunk, sok segítséget nyújt, útmutatásul szolgál, biztató és lelkesitő a munka fokozására. Véleményem szerint azonban a beszámoló az orvosok és az egészségügyiek problémáját mellőzi. Lehet, hogy vonatkozik rájuk az ami az anyagban az értelmiségiekre vonatkozik. Minden esetre egy-két szóval szeretném a fejlődést vázolni. 3 évvel ezelőtt osztályvezetői értekezleten adtak lehetőséget az elvtársak, hogy az orvosok körében végzett munkáról és prob-r léniákról beszámoljak. Azóta több értekezleten megállapítást nyert, hogy azok a módszerek amelyeket követtünk helyesek. Ennek eredménye, hogy ma már a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére nem kell agitálni az orvosokat. Pl. Marcaliban az orvosok 5o%-a jelentkezett, még 1959-6o-ban komoly agitációt kellett kifejteni. Ebben a munkában a pártbizottságnak is komoly szerepe van.