MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

30. ő. e. 1963. május 4. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával (141-180. o.) - 1. A szakember-ellátottság és utánpótlás helyzete. Jelentés: 144-157

Berki József tanács vb. tag Annak a véleményének ad kifejezést, hogy az iskolákban nem megfelelően foglalkoznak a tanulók nevelésével. Ezen állítását példával bizonyltja. Termelőszövetkezetükben két személy végzett állattenyésztési szakiskolát, és 24oo-26oo forintos jövedelem mellett nem hajlandók az állattenyésztésben dolgozni,hanem vezetők akartak lenni* fehát szakképzettségüket nem a jobb munka ellátására és példamutatásra, hanem tétlenkedésre használják* Az emiitetthez hasonlóan a tsz-ből két leány szarvasmarha tenyésztéssel kapcsolatos tanfolyamot végzett* Rövid időn belül bejelentették, hogy nem hajlandók a szarvasmarha tenyésztésben dolgozni, mert ők gyors- és gépirók akarnak lenni. A mezőgazdaságban is előfordul, hogy a szakképzettséget szerzett fiatalok röstellik a munkát és egyik helyről a másikra vándorolnak. Megítélése szerint ez az iskolában folyó neveléssel is magyarázható bizonyos mértékig. Böhm József vb. elnök Megállapítja, hogy a szakember ellátás és szakember képzés jelenlegi helyzete nem kielégítő* Az eddiginél tervszerűbb és szer vezettebb módon kell e kérdéssel foglalkozni, ösztöndíj szerződéseket eddig úgyszólván csak a megyei tanács és állami gazdaságok kötöttek* Pedig a szakember biztosítás egyik jelentős lehetősége ebben rejlik. Megemlíti, hogy az egyetemről és főiskoláról a megyébe irányított pedagógusok többsége csak Kaposváron, mig fennmaradó része legalábbis a Ealaton-parton akar elhelyezkedni* A szakképzettség fokozására nagy súlyt kell helyezni, mert pl. az ipari osztály által a vállalati vezetők részére tartott tanácskozáson az igazgatók ée főkönyvelők nagy tájékozatlanságot árultak el a gazdasági kérdésekkel, köztük a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban* Javasolja, hogy az ipar, mezőgazdaság, oktatás és kereskedelem területére kell a figyelmet összpontosítani. Az ipari vállalatoknak az eddigieknél nagyobb mértékben kell ösztöndíjakat létesíteni* E tekintetben a minisztériumi ipar helyzetét is fel kell mérni és az illetékes minisztériumoknál el kell járni annak érdekében, hogy ők is létesítsenek megyénkben ösztöndijakat. Nincs megoldva e kérdés a szövetkezeti iparnál sem, meg kell találni e tekintetben is a megoldás módját* . A kereskedelemre vonatkozóan az iparhoz hasonlóan kell eljárni* A mezőgazdaságban, bár nehezebb az ösztöndíj létesítés, jelenleg ilyent csak a megyei tanács létesített, mégis járásonként fel kell aérni a mezőgazdaság szakember szükségletet ugy az állami gazdaságokban, mint a termelőszövetkezetekben, s ha ez megvan, a győri járáshoz hasonló módon kellene az ösztöndíj rendszert megválósitani* A termelőszövetkezeteknek javasolni kellene, hogy holdanklnt két forinttal járuljanak hozzá központi ösztöndíj alap létesítéséhez. Ezzel a módszerrel a legszükségesebb igényeket egy évtized alatt ki lehetne elégíteni, mig egy ujabb évtized alatt a kiöregedett szakembereket is pótolni lehetne.