MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

30. ő. e. 1963. április 27. (87-140. o.) - 1. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzete a tabi járásban. Jelentés: 89-112

KP, :^ - 17 - sjjg K o p á.c s i József elvtárs: Ebben az évben, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályával végig mentünk minden megyén és átbeszéltük a megyéknek az eredményeit és tapasztalatait, és igen pozitiv következtetéseket voátunk le az összesitések és megbeszélések alapján. A megyei elvtársak megkapták a tájékoztatót'. Ez a járási megbeszélés ehhez hasonló jellegű, és átbeszélése a problémáknak hozzá segiti a járási vezető elvtársakat, de az országos szerveket is ahhoz, hogy közvetlenül megvitassák a problémákat és egységes szemlélet alakuljon ki. Van már előrelépés ebben az évben is. A távlati tervbe, az országos intézkedésekbe ez igen sokat segitett. Ennek az anyagnak a megvitatása hasonló eredménnyel fog járni a tabi járásban is-. Rámutatnak olyan jellegű problémákra is ezek a megbeszélések, hogy egyes ágazatokban milyen intézkedéseket követelnek. Egyes területen milyen helytelen nézetek alakultak ki, milyen vonatkozásokban szorulnak javításra, örülök, hogy részt vehetek ezen a megbeszélésen, az itt tapasztaltakat referálni fogom a vezető elvtársak felé, hogy konkrétabbá tehessük a központi szervek munkáját. Az ország rendki vül nehéz közgazdasági területének, a járásnak egész mélységéig a feladatok kidolgozása ilyen tanácskozásokon alakul ki. A következő évben még jobbá lehet tenni a munkát. Az anyagot alaposan átnéztem, végig hallgattam az elvtársak hozzászólását, s jónak tartom. Egy-két dologhoz szeretnék hozzá szólni. A termelés szerkezeti forrnája ; Annak ellenére, hogy vannak ötéves tervek, szükséges ezt a fejlesztési irányvonalat még ala posabban kimunkálják az elvtársak:, egyeztessék a megyének az elképzelésével. Gondolom, hogy ez a munka nem egy tervnek az el készítésére szőritkozik, hisz a tényezők gyakran változnakj a járás távlati fejlesztési terve is változik és ennek alapján a lehet a részlet intézkedéseket megtenni. Felvetődik olyan probléma, mint pl. az aprómagvak, a sertések problémája. Ehhez csak annyit, hogy népgazdasági szempontból sínmindegyik fontos, export és egyéb vonatkozásban is. Az elmúlt évben a kivánt fejlesztési eredményeket nem tudtuk realizálni, ennek oka részben az, hogy nem voltak meg a feltételek. Az aprómagvakkal kapcsolatban; elég sok számitásunk van már, és üzemi tapasztalat, hogy a kiegészítő üzemi termelés nem a leg gazdaságosabb módszer, gyakran ráfizetéses a szövetkezetek számára, ezért aprómagra specializált területeket kivánunk létre hozni, /vegyszer stb./ Az ilyen irányú munka már megindult, főleg a Tiszán tulon. Anyagi feltételek nélkül ez kockázatos. Ha ilyen igény jelentkezik, a kutató intézetek bevonásával ki kell dolgozni és igényelni a szükséges feltételeket. Ennek a realitása fennáll. A kertimag termeléssel is érdemes lesz foglalkozni. A magasabb hozamú termelést csak ugy lehet biztosítani, ha az egy holdra eső'aprómagvakat növeljük. Itt szerkezeti változásra is szükség van, A következő a szarvasmarha, illetve baromfi probléma; a jelenlegi szinvonalon nem gazdaságos, egy sereg intézkedés történt már ezekkel kapcsolatban, de olyan árpolitikát alkalmazni a tejjel kapcsolatban nem lehet, hogy az 16oo literes átlagot meg lehessen fizetni.