MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

30. ő. e. 1963. április 27. (87-140. o.) - 1. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzete a tabi járásban. Jelentés: 89-112

- 3 ­k mezőgazdasági termelést megnehezíti és drágítja az is, hogy a járásban 8 községnek nincs bekötőútja. ÁZ ellenforradalom után a tabi járásban maradt meg szám szerint a legtöbb termelőszövetkezot. E megmaradt szövetkezetek magukkal hozták a korábbi banki hiteleiket, ami 1958 december 31.-én 18.9 millió forint volt. A gyenge eredmények objektív okai között meg kell még említeni, hogy egyes szövetkezetekben irreálisan magas az aranykorona ér­ték. Pl. Hagyberrény 19.3, Som 2o.9 stb. A második csoportba tartozó okok közé sorolhatók a következők: - A növénytermelés és állattenyésztés terén fennálló hiányossá­gok, - a beruházások nem megfelelő mértéke, - a közös és háztáji gazdaságok arányaiban több községben ta­pasztalható aránytalanságok, - a szakmai és politikai irányító munkában minden szinten elő­forduló hibák. N övénytermelés, állattenyésztés. A járás termelőszövetkezeteiben a főbb növények átlagtermése az elmúlt években és 1962-ben is kevesebb a megyei,átlagnál. Több­ször történik hivatkozás arra, hogy ennek fő oka a kedvezőtlen talaj- és csapadékviszonyok. Meg kell állapítani, hogy ez az ér­velés nem fogadható el. A járás területén áz ide vonatkozó tu­dományos adatok szarint a legtöbb növény termesztési lehetősége vagy az országos átlagon, vagy felette van. Az átlagnál jobbak a kukorica, búza, őszi árpa, borsó, lucerna, rostlen, baltacím, vöröshere, olajlen, cukorrépa termesztési lehetőségei. Hogy a termésátlagok mégis alatta maradnak a megyei átlagnak, annak ezek szerint agrotechnikai és munkaszervezési okai vannak. Ha a járás­ban pld. a búza, őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica és cukorrépa termésátlaga elérte volna 1062 évben a megyei átlagot, ezzel mintegy 7 millió forintos hozamtöbblet jelentkezett volna. Közel járunk az igazsághoz, ha az alacsony termésátlagok fő okát a nem megfelelő talaj erővisszapótlásban jelöljük meg. A közös szántóterületen pld. az istállótrágyázQtt terület aránya igen alacsony. Istállótrágyázott közös szántóterület #. 1961. 1962. 1963 évi terv Megye 17.7 16,- 2o.­Tabi járás 14.0 14.2 2o.2 Az istállótrágyázás mértéke több községben igen gyenge /rSomogy­moggyes, lulla, Sérsekszöllős, Tengőd, Bonnya:/. Ezekben a köz­ségekben az 1962 évi trágyázási ütemet alapul véve csak 7-8 éven­ként kerül trágyázásra a "szántóterület. Helyes törekvésre vall, hogy az 1963 évi tervezett istállótrágyázás mellett a szántó to­vábbi 12.5 $-át kívánják szervestrágyázásban részesíteni. /Zöld­trágyázás 4.5 $, pillangós kiszántás 8 #./

Next

/
Thumbnails
Contents