MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

34. ő. e. 1963. december 2. (166-227. o.) - 2. A Nőtanács politikai és kulturális szervező munkája a termelőszövetkezeti asszonyok között. Jelentés: 202-209

- 3 Megszilárdult hitük a tsz-bon, amit munkájukkal- megnyilatkozásaikkal nem egyszer kifejezésre is juttatnak* Több helyen a tsz szervezés idője alatt- hangoskodó- asszonyokból lettek a legszorgalmasabb a tsz ügye iránt lego daadóbb asszonyok. Bz ft fejlődés, a falusi asszonyok életében nem ment sioán, nem egyszer megvetést, bizalmatlanságot, haragot vett magára az az'asszony aki őszinte szószólója lett a tsz-nek, a párt politikájának. A többi között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fejlődés ellenére ke-, vés'tsz-ben dolgozó parasztasszonyt vettünk fel a partba tagjelölt^ nek. Nagyon sok tsz-bon dolgozó asszony nem törődve az előítéletekkel vállalta a munkacsapat vezetést^ valamilyen szaktanfolyam elvégzését, a tsz-ben vezetőtisztség betöltését. A tsz-ben dolgoz^ nők termelőmunkához való hozzáállása az elmúlt 3 év alatt komolyan ; hozzájárult ahhoz, hogy a tsz-ek többsége teljesitette termelési, áruértékesitési tervét. A termelést elősegítő mozgalmakhoz a nőmozgalom mozgósította a falusi asszonyokat, pl. a VIII. kongresszus tiszteletére••indított versenymozgalomhoz, több mint 8000 asszony csatlakozott. A baromfitenyésztés fölött 4.ooo-nél több nőmozgalmi aktivá vállait védnökséget. Az élenjáró kiváló tsz-tag, a szociális* ta munkacsapat, szocialista brigád cim elnyeréséért, több mint 5oo nő dolgozik a negyében. Ez évbon meghirdetett baromfitenyésztők ór«r szagos versenyéhez több mint 5000-en csatlakoztak* A különböző ter-^ melést segitő mozgalmak összefogása, értékelése, meghaladna a nőnoz-» galon erejét, kz illetékes szervek viszont nem szereztek érvényt az lo24-es rendeletnek, amely kimondja, hogy megyei, járási, városi szinten versenyértókelő bizottságokat kell létrehozni, s abban a nőmozgalom is képviseltesse magát. Még ebben az évben is néhányhelyen a különböző versenynozgalnak erkölcsileg le lettek járatva. A nők termelésbe való bevonása komoly problémát jelent a gyengén működő tsz-eknél és néhány közepesen működő tsz-nél. Több gyengén működő tsz vezetősége elmondotta, hogy a nők akkor nem mennek dolf

ozni, amikor a legjobban szükség volna a női munkaerőre, pl. Zseickisfaludon piaci napok alkalmával 50-60 asszony utazik Kaposvárra. A tsz 223 női tagja közül 164 munkaképes s mégis közülük 33 még egyáltalán ner: dolgozott a közösben, ezen felül sok olyan asszony van, aki csak p-lo munkaegységet teljesített. Az is igaz, hogy a tsz-ben egy munkaegység értéke csak-12 forint volt, ami nyilván nem volt vonzó az asszonyok számára. A gyengén működő-tsz-ekből sok asszony megy ol nás munkaterületre dolgozni. / pl. a tabi járás 3 községéből Som, Uagyberény, Bábony, llo fő, a nagyatádi járásból 289 £§ / A tabi járásban tavaly a nők átlagban 12o-15o munkaegységet teljesítettek s az egy munkaegység értéke járási átlagban 22»- Bt. volt. így 6-7 hónap alatt 3.500.- Ft. jövedelemhez Jutottak a tsz-ben dolgozó asszonyok. Akik a nyári idényben az üdülők* ben dolgoztak elmondták, hogy 6-7 havi keresetük csak a havi 800.Fb»os minimális fizetést számolva az 5.ooo.- Ft-ot meghaladja. Ez több, mint amit a tsz-ben tudnak keresni. A nők termelő munkába való bekapcsolódását, gátolja az is, / különösen a gyengln működő tss-ekbe / hogy a gyermekek elhelyezését még nyáron seri lobot kellően megoldani.