MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

33. ő. e. 1963. október 21. (122-181. o.) - 3. Különfélék: - i.) Javaslat a falusi pártszervezetek munkájával kapcsolatos állásfoglalásra. Átdolgozott jelentés: 161-181

n$ ~ 15 ahol az Íróasztalokkal túlzsúfolt, kitaloknak non engedik a tolovizió nézést. Másutt /'Sonogyjád stb,/ belépőjegyet akartak váltatni a televíziónézőkkel. Az ilyen esetek az emberekben éppen az ellenkozőjót váltják ki annak, anit a párt a tclcviziók elhelyezésével el akar érni. Pártszervezeteink e^jy része konoly tevékenységet fejt ki a falu, a termelőszövetkezetek előtt álló feladatok végrehajtására való mozgositásban, a tervek ismertetésében, a munkaszervezés, a munkafegyelem és a megszilárdítást közvetlenül elősegitő egyéb kérdésekben. Azonban a kelletténél kevesebbet foglalkoznak a munkás-paraszt szövetség, a tsz egység, a tsz demokrácia, az anyagi érdekeltség, a jövedelemelosztás kérdéseivel, a szövetkezeti ós állani, egyéni és közösségi érdekek Összehangolásával a mezőgazdasági nunkavorsennyel. Az anyagi ösztönzés elveinek alkalmazásainál gyakran találkozunk olyan szemléletbeli hiányosságokkal, amelyek a termelésre és a párt tönegka^csolatára egyaránt negativan hatnak. Egyes helyeken az irigységből adódó ellenszenves szemlélet akadályozza az anyagi érdekeltség elterjedését. Különösen a volt szegény parasztok es az állattartással nem foglalkozó tagok vannak azon a nézeten hogy szükségtelen az anyagi ösztönzés alkalmazása, mert ez csak a volt közopparasstoknak használ, akik velük szemben máris előnyösebb helyzetbe kerültök, mivel jelenleg is számottevő állatállománnyal rendelkeznek és földjáradékot is többet kapnak. Azt vallják, hogy a premizálás, vagy részes művelés ezek számára változatlanul kedvezőbb helyzetet teremt, A jel tóiködő tsz-ekben / Homokszentgyörgy, Ráksi, Bolhó, Miko / sem sikerült pártszervezeteinknek megváltoztatni a gazdasági vezetőknek azt a helytelen nézetét, ho)-y a premizálás a gyenge szövetkezetek nunkájának ncgjavitásara szolgál, a jó tss-ekben az felesleges. Több helyen az agitációs munka azéft nen elég hatékony, nert a pártszervezetek, sőt járási bizottságok is a megyétől várják az egységes szempontokat és módszereket. Sok pártszervezetben az agitációt egy ember reszortmunkájaként kezelik, vagy esetleg néhány főből álló csoportot biznak meg e munkával, Figyelmen kivül hagyják azt az elvet, hogy ninden párttag legyen agitátor, saját véleményével győzze;meg az embereket, lelkesedéssel hirdesse pártunk politikáját. Bátortalanság van o téren, hiányzik a kommunisták kezdenényezése, A párttagok egyrós^e nen agitál, nen védi, magyarázza a párt politikáját, sokszor válasz nélkül hagyja azok véleményét, akik nen mindenben értenek egyet, s nem mindenben tartanak velünk. Pártszervezeteimnek nagyobb gondot kell forditaniók arra

? hogy legalább két-három havonként tartsanak rendszeresen nyilvános pártnapokat az időszc lalkoztató kérdések n zenek konzultációkat. pártnapokat az időszerű politikai kérdésekről, a tagságot fog4 lalkoztató kérdések megválaszolására pedig időköze yilvanos ágot f og< időközönként szerve-