MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962
28. ő. e. 1962. november 17. (2-28. o.) - 2. A színház párt- és művészeti vezetésének munkája a párt kultúrpolitikai irányelvei alapján. Jelentés: 14-20
- 2 Lassú az előrehal©.•"as a művészeti tanács tevékenységében, melynek egyik oka, hogy e kollektívának a segitő munkáját \ maga a színház vezetése személy szerint Sallós elvtárs sem igényli, eléggé komolyan. Ez. megmutatkozik abban is, hogy a művészeti tanács ülései rendszertelenek és formálisak. Nem szolgálja az eredményességet a rendezőkkel és a különböző szalmái vezetőkkel szembeni esetenkénti igénytelenség. Ez abban is megmutatkozik, hogy a rendezők általában csak a bemutatásig törődnek a darabjaikkal, a többi előadásokon általában nem igen vesznek részt, különösen a tájelőadásokat hanyagolják el, menetközben nem igen csiszoljá.k darabjaikat s az alakításokat.Egészen az utóbbi időkig a vezetés elmulasztotta a bemutatott darabok menetközben! értéke Lését j de az éwégi pár-rszavas értékelésen kivül e művészek általában, szinte egyáltalán nem kapták értékelést az alakításuk fokáról# E körülmény több irányban is visszahúzóén hatott. A kishitű színésznek lassabban jött meg a komoly alakításhoz és szinvonalas munkához a szükséges önbizalma, az Önteltebb művésznél pedig ugyanakkor fokozódott a beképzeltség, amely szintén csökkenti a szinvonalat. Esetenként a társulat jé hangulatának rovására tul lassú, vagy éppen felületes a reagálás egy-egy fegyelmezetlenséggel szemben. Más esetben pedig a felelősségre vonások "össze sűrűsöd nek !í . Előfordul, hogy egyszerre lo-12 embert is felelősségre vonnak, melynek hatása épp a körülményeknél fogva komolytalanná válik, -•• és csökken, A vezetés hiányossé.gai közé tartozik, hogy eléggé ritka és rendszertelen az igazgató, az egyes művészi szakvezetők és a művészek és beosztottak közötti egyszerű beszélgetések, ahol a színház művészei, tagjai elmondhatnák meglátásaikat, mely sok súlyossá váló problémát felesleges és sokszor igen elvtelen, a színház szempontjából káros vitát megelőzhetne. Mindezek ellenére a színház vezetáséj nem a negatívumok jellemzik, bár a felsorolt hibák fennállnak és rossz irányban hatnak. Ezeknek a hibáknak az egyik lényeges oka, hogy Sallós elvtársnak nem áll rendelkezésére megfelelő segítség. Pld. harmadik éve nincs a színháznak főrendezője, ezért a színház általános irányítása mellett a nrüvészeti vezetés is teljes egészében az igazgatóra hárul. Ezt a túlterheltséget a színház egyes tagjai, főleg egyes vezotői, esetenként egészen erkölcstelen, a társulat nagyrészének megvetéséig jutó módon kihasználják. Ez történt a Gül Baba produkciónál is, amikor a színház vezető'.művészeinek többsége szerint egyes vezetők /:Hortobá.gyi Margit rendező és még néhány személy :/ a színház érdekeivel ellentétesen, egyéni érdekéből, baráti alapból, az egyik idáig ismeretlen segédszinészt érdemtelenül tulszerepeltették. Ez a körülmény szembe találkozott a színház nagytöbbségének köztük a párt, Kisz és művészeti vezetésének igazságérzetéve 1 és rendkívül rossz hangulatott váltott ki. -P te
