MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962

27. ő. e. 1962. szeptember 1. (2-77. o.) - 2. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának helyzete Somogy megyében. Előterjesztés: 24-58

II. H evési János elvtárs; Felvetődött néhány elvtársnál, hogy helyes-e napirendre tűzni ezt a kérdést. 11 .ügy látjuk, 'hogy helyes ha megtárgyaljuk, mert az illetékes szerveknek a figyelmét rá tudjuk irányítani, - iriivel az utóbbi időben nem nagyon foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne még egységesebben tovább sziláj?ditani a szövetkezeteket. Szert gondoltuk, hogy helyes lesz, ha a megyei pártbizottság megtárgyalja és megszabja a tanácsi szerveknek a további tannivalókat. Az anyag elég bőséges, tartalmát illetően majd eldöntik a VB és a pártbizottság tagjai, hogy milyen. Ugy gondoltuk, hogy ha azt vizsgáljuk, hogy hol tartunk jelenleg az egységes paraszti osztály megteremtésében, akkor visszapillantást kell adni, hogy mi volt az oka annak, hogy nem volt egységes a paraszti osztály. Néhány elirás van, amelyet félre lehet magyarázni. A'harmadik oldalon a második bekezdés: alapvető osztályoknak nevezzük azokat az osztályokat, amelyeket az a termelési mód hozott létre, amelyre az adott társadalom felépül helyett: Alapvető osztályoknak nevezzük azokat az osztályokat, amelyekre az adott társadalom felépül. A 14. oldalon a második bekezdésnél kimaradt az egység megteremtése. Néhány ilyen elirást és a nagy szavakat ki kell javítani. Kisdeák József elvtárs: Nagyon sok tapasztalatot gyűjtött egybe az anyag. Véleményem szerint a pártbizottság tagjai nagyon sokat oSnlhatnak az' anyagból. Más kérdés, hogy mit tudnánk mondani az illetékeseknek. Az előző pártáizottsági ülés.megszabta azokat a feladatokat, melyeket végre kell hajtani. Az értékelési résznél nem értek egyet a lo. oldalon a második bekezdés utolsó soraival. Véleményem szerint a begyűjtés emelése általában csökkenésre vezet. Hajtóerő semmikép nem" lehet Ezt tínyek bi ©nyitják. Nem emelkedett a termelés. Ez hibás elmélet -volt, az akkori politikáiban. Jelenleg a tsz-ekben a hajtóerő, hogy mennyit osztottak, ill. osztanak. Javaslom, hogy ezt ki kell venni és pontosabban értékelni. Érdemes lett volna felvetni, hogy milyen volt a gazdasági és politikai kényszer. A középparasztok egyrészét a politikai jo ,októl is megfosztották, valamint a polgári jogoktól is. Helyes lett volna felvetni az anyagban, hogy ezt a sértettséget hogy tudjuk feoldani ezeknél a rétegeknél, mivel ez elég széles réteget érintett a falvakban. Véleményem szerint érdemes lenne egy-egy faluban ezt megvizsgálni. Egyes kérdésekben nem igen választottuk ki a jellemző példát. Pl. a héthelyi példa. I0-I5 holdas paraszt már jómódú párasat volt. Inkább döntő többsége kisparaszt volt Kéthelyen ilyen vonatkozásban.