MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962

27. ő. e. 1962. szeptember 1. (2-77. o.) - 2. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának helyzete Somogy megyében. Előterjesztés: 24-58

- 25 Ilyen pld, a nagybajomi 2 termelőszövetkezet, A szervezés óta a kezdetben meglévő s kézzelfoghatóan a vagyoni differenciáltságon alapuló ellenségeskedés itt is fokozatosan a két termelőszövetkezet gazdasági vetélkedésévé változott. Bármelyikben azonban, különösen na a két termelőszövetkezet egyesüléséről esik szó - felszínre jönnek a korábbi ellentétek. Ami a múlt maradványaként még jelenleg is elkülönülést idéz elő a termelőszövetkezetekben, az a már az előbbiekben emiitett, egyéni korból származó, anyagi megalapozottságból adódó jövedelemben különbség. Itt elsősorban a nem közösből származó jövedelem nagyságáról van szó, s a mérleg az esetek többségében a volt módosabb paraszti rétegek javára billen, mivel a középparaszti porta anyagilag sokkal megalapozottabb háztáji gazdaság kereteit nyújtja. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy általában a módosabb pa raszti rétegek portái nagyobb beltelekkel rendelkeznek /esetenként meghaladják az egy-egy kat. holdat is./ amelyet közös müvelésbe vonni nem lehet, tehát mint háztáji jön számításba. Ugyanakkor a zártkertben is volt a módosabb gazdák többségének szőllöje, amelyet a háztájin felül jelenleg is bérben használnak. Előnyt jelent a volt szegényparaszttal szemben a volt gazdasági épületekkel, istálókkal, való ellátottság is, nem beszélve az. állattartásban, hizlalásban való jártasságáról, hozzáértésről. Mindezen tényezők hatásaként a háztáji gazdaságok árukibocsátásának átmeneti fejlesztésére.tett intézkedések is itt eredményeznek nagyobb anyagi hasznot. A volt szegény garaszti gazdaságok lehetőségei viszont a háztáji vonatkozásában lényegesen szerényebbek. Megitélésünk szerint ennek Jconkrét vizsgálatánál el kell menni egészen annak kutatásáig, hogy az egyes paraszti családok összes jövedelme hogyan oszlik meg a közös gazdaságból és a háztáji gazdaságból származó jövedelemre. tapasztalataink szerint a volt módosabb paraszt háztájiból szár mázó jövedelme lényegesen magasabb, mint a volt szegényparaszté, ^nnek alátámasztására hozunk fel példát Nagyberkiből: Két paraszti család /volt középparaszt és volt nincstelen/ jövedelmének Összetételét vizsgáltuk. ií