MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962

27. ő. e. 1962. szeptember 1. (2-77. o.) - 2. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának helyzete Somogy megyében. Előterjesztés: 24-58

- 22 ­szempontjából a volt középparászttal. Pusztakovácsiban csak az idén sikerült ezen a téren változást elérni. Tapasztalható olyan jelenség is, hogy a községen belül szinte min­den társadalmi, politikai megmozduláson ugyanazok a személyek vesz­nek részt, s meg kell mondani őszintén, hogy akik e bűvös körön belül vannak, nem mindig szolgálnak példaképül a termelőszövetke­zetben végzett munkájuk, emberi magatartásuk, tekintélyük alapján a szövetkezeti tagok számára. Ez sok esetben az egyébként becsüle­tes emberek eltávolodását vonja maga után és semmiképpen nem szol­gél^e az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának ügyét. Sok esetben okoz kárt pártszervezeteink munkájában az is, hogy még mindig alkalmazzák vagy alkalmazni akarjék a lenini hármas jel ­szót. Ez szinte mesterségesen tartja felszinen az egyes paraszti rétegek közötti ellentmondásokat a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével gyökearesen megváltozott viszonyok között. Vannak olyan pártszervezetek, mint pl. a mesztegnyői, ahol a párt­szervezet vezetői még mindig azt vallják, hogy párttagot csak a volt szegényparasztok soraiból szabad felvenni. A járási vezetőknek hosszas vitát kellett folytatni az emiitett pártszervezet vezetői­vel, tagjaival, hogy megértsék ; a politikailag meghízható, munká­ját jól ellátó volbközépparasztnak is helye van a pártban. A községi tanácsok sokat foglalkoznak a termelőszövetkezetek ügyei­vel, de ez inkább csak a függetlenített vezetők munkájára vonatko­zik. Tanácsülések napirendjén is szerepelnek termelőszövetkezeti problémák, viszont mint pld. a nagyatádi járásban szerzett tapasz­talatok bizonyitják, a tsz-tag tanácstagok passzívan viseltetnek a tanácsülések termelőszövetkezetet érintő napirendjeivel szemben. A községi tanácsok munkájánál is tapasztalható, hogy nem minden esetben találták meg helyüket a községben megváltozott viszonyok között. A meggyőzés, a problémák közös megvitatása helyett utasit­gatássalm parancsolgatással akarják a problémákat megoldani. A felsőbb pártszervek sem dolgoztak következetesen ezeknek a poli­tikai munkákban előforduló problémáknak a felszámolása érdekében. Járási és megyei vezetők kiszállásaik alkalmával szivesebben fog­lalkoznak termelési problémákkal éfí sok esetben előfordul, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents