MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962

26. ő. e. 1962. augusztus 11. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (173-228. o.) - 2. Somogy megye szarvasmarha tenyésztésének helyzete. Jelentés: 185-202

, - 3 ­A tehénállomány után megfelelő szaporuittot - a tenyésztési kedv fokozásával, a mesterséges termékenyítő hálózat eredményes mun­kájával - sikerült elérni* Az elmúlt évben inszeminalt 45*324 db tehén után 82.4 f° volt a szaporulat. A folyó évi 42.ooo db-os inszeminalási tervből az első félévben 23*o93 db tehén inszeminálasa történt meg. Ez csak 379 db-al ke­vesebb az elmúlü év hasonló időszakánál, && számításba vesszük, hogy ez évben a tehénseiejtezes korábban és nagyobb százalékban történt meg, ugy elmondhatjuk, hagy az inszeuiinalás az előző évi ütemhez hasonló, A szaporulat kedvező alakulását tünteti fel az is, hogy a két elles között eltelt időszak 34©-36o nap között mozog. £öbb eset­ben előfordult, hogy a következő ellesnél a 3oo napos laktaciós termelést sem lehetett megtartani. Például: a csornai tsz-nél 262, a magyar^tadi tsz-nél 27o, az osztopani tsz-ben 267, a za­mardi tsz-ben 264 napos az átlagos laktaciós időszak. Jakarmanygazdálkodaa helyzece: Az átszervezés éveiben az állatállomány jelentősen fejlődött, ugyanakkor az ossz tanácsi területen 1958.evi 39 ;tf>-ról 37 5*-ra,' közel "l9»ooo holdal csökkent az abrak takarmany-t^rmő terület. Ezen belül a kukorica szazaiékos aránya lényegesen nem változott, termőterülete - szántóterület csökkenése következtében - több, mint Sooo holdal kevesebb. Az ősziarpa vetésterülete 5*7 >ft-rói 9.2 5&-ra növekedett. A zab vetésterület 13.000 kh-val csökkent. Az abraktaktrmánytermő terület kedvezőtlen alakulása mellett nem emelkedett megfelelően az abraktakarmánytermő növények termésát­laga* Az elmúlt években igen Változóan alakult a szálastakarmányok, - ezen belül a piliangóstakármányok - szazaiékos aranya és ter­mő területe. Ez különösen a pillangósoknál összefüggésben van a vetőmagellatás helyzetével. A2 1958.-ik évi 8,4 %-ról 1959­ben 7.4 ^-ra esett vissza, majd 196l-ben 9 ^-ra növekedett, ez évben -nagymértékű kiszárítások következtében lo.ooo kh-vai ­7»1 fi-r& csökkent. Az egyéb szalasnövények közout rendkívül jelentős a silókukorica termőterületének alakulása. Ez igen változó, 0.6 í^ról 3.9 5*-ra emelkedett, m a jd 2.4 %, illegve 2.1 f°-rtz csökkent. Az elmúlt években nem állott rendelkezésre elegendő silókombajn, így a tsz­ek a silózásu idáben, jó minőségben nem tudták elvégezni. Ezért csökkentették a vetésterületet. A vizsgalat tapasztalatai azt is megállapították, hogy több tsz-ben a feltüntetett silókukorica terület a valóságban nem silókukorica volt, hanem megkapálatlan, gyomos, gazos kukoricát szerepeltettük silókukoricakent és azt silózták le. Például: JUemesdeden 5o khat atirtak silókukoricának. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a tsz-ek nem növel­ték megfelelő mértekben az őszi takarmánykeverékek termőterületét. A felemelt kenyérgabona vetésterületének teljesítése következté­ben a szarvasm rhaallcmany szálas és tömegtakarmányának termelé­sét tarlóvetésekre alapoztak. A tarlóvctesek az elmúlt évek a­szalyos időjárása következtében nem sikerültek, igy jelentős takarmányhiány volt ? romlott a Kondíció, csökkent a tejtermelés. Az abraktakarmányhiány következtében több tsz-ben nem tudtak biztosítani a tehenek elles előtti előkészítését. -Végső fokon meg kell állapítani, hogy a szarvasmarhaállomanynal ,a takarmány­ellátás nincs megoldva és sz a legfőbb akadálya az állomány fej­lődésének és a tejtermeléseteké • / » Wf

Next

/
Thumbnails
Contents