MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962

24. ő. e. 1962. február 3. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (96-111. o.) - 1. A téli terv végrehajtásának tapasztalatai. Jelentés. Hiányzik - Állásfoglalás: 102-103

'l^b - lo Sáai János vb. elnökhelyettes Illés elvtárs által elmondottakkal egyetért. A legelők és rétek helyzete azzal, hogy a legeltetési bizottságok átadták a tsz-eknek, romlott. A tsz-ek* nem azért kérték a legelőket* hogy megjavítsál:, hanem azért, mert a legeltetési bizottságok számláján volt párezer forint, vagy épület, s különösen fa volt a birtokéban, amit a tsz szeretett volna megszerezni. A rétek és legelők javításánál véleménye szerint kétirányú intézkedést kellene tenni* Sgyik lenne a közvetlen, amit saját erőnkből is meg tudnánk oldani és nem igényelne nagyobb beruházást, a másik távlati Kigondolás. Javasolja, a két vb. mondja ki, hogy kötelezővé teszi a legelők tisztítását a legeltetés megkezdéséig. /Tüskét szurkálják ki, égessék el bokrokat, cserjéket, amelyek a legelőkön vannak./ Ki kellene mondanunk, hogy a tavaszi legeltetés megkezdése előtt egy járási bizottságnak legelőszemlét kellene tartani és Oüak akkor engedélyezni a háztáji és közöa állomány részére a legeltetést, ha a legelemibb tisztítási munkákat elvégezték, A szántóföld védelméről szóló törvény végrehajtási utasítása kimondja, hogy a helyszinen bizottságnak kell meghatározni, melyik az a terület, amelyiket szántóföldi művelésre jónak tartattak és akkor azt mint szántóföldet kell kezelni, fíien utasítás végrehajtásával, vagy külön bizottsággal kellene a rétek és legelők távlati tervét, október, vagy novemberig elkészíteni. A tervben szerepelne az olyan területek fásítása, amelyeket a tsz nem kaszál le, az árokmetszés, vizazabályozáa, szakaszos legeltetés, háztáji és közös legelő kijelölése, tisztítás, trágyázás, műtrágyázás, stb. Felvetődik, ki irányítsa ezt a munkát? Van elgondolás a mezőgazdasági apparátus átszervezésére. Mi már ugy állítjuk össze a járási apparátust, hogy a főállattenyésztő mellé kerüljön egy általános agronómus, akinek feladata lenre a rét, legelőgazdálkodással, takarmánygazdálkodással való foglalkozás, Tsz-eknél külön bizottságokat nem kellene létrehozni, mert a tsz-eken belül megmaradtak a legeltetési bizottságok, azonban probléma, hogy ezek a régi leg. bizottságok mm foglalkoznak ilyen értelemben e kérdéssel. A tsz-ekben az állattenyésztési agronomust, brigédvezetőket kellene a rét áa legelőjavités kérdésével megbizni. Deák János megyei tanács vb. tag. A rétek és legelők állapota 19^9-53-ig romlott legjobb an. Sem a községek,, sem az állam nem fordított nagy gondot a rét és legelőgazdálkodásra. Nem voltak a nagy árkok kitisztítva, a vízszint magasabb volt sok esetben, mint a legelcszint, a legelők 3o-4o #-ban elsásosodtak, többségükön savanyu fü termett. 1953. után került jobban előtérbe a rétek ás legelők, fövezető árkok nagyobb költséggel való tisztítása, Hiba volt, hogy nem kisértük figyelemmel, hogy ahol megtörtént a főbb árkok lecsapolása, azokra a területekro biztosítottuk volna az állami támogatást a kisebb árkok letiaztitáaára. ./.