MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962

28. ő. e. 1962. december 1. (29-91. o.) - 1. Az anyagi érdekeltség bevezetésének eredménye és hatása a marcali és kaposvári járás termelőszövetkezeteiben. Jelentések: 31-47

5^ i Ennék segítségével értünk el odáig, ahol.vagyunk, de jövőre meg- /. fontolás tárgyává tesszük, hogy fizetünk-e prémiumot vagy nem. Ha ezeket az Összegeket hozzá tettük volna a munkaegységhez, töb­bet kaptak volna, De ha prémiumot "kapnák eloszlik és szétfolyik a pénz, nem látszik ugy kifelé. Alkalmazzák azok a gazdaságok,ahol szükség,van rá, de óvatosak le­gyenek ezzel, mert kÖveteloleg lépnek fel a tagok, inkább munka­egységként fizessék ki, A vezetők premizálásával kapcsolatban szeretném megemliteni; Nem i értek egyet azzal, ahogy leirták az anyagba azokat a meghatározá­sokat, amik itt vannak;. Mi áttanulmányoztuk a tételeket, ami# az FM, tájékoztatóban volt. Mitől teszi függővé a vezetők prémiumát v pl. Az éves tervek teljesitése, fő hangsúly itt is a tulteljesité«­sen van, hozzá köti a beruházásokat, a szerződéses kötelezettsé­gek teljesítését, az áruértékesítés túlteljesítését. Ha teljesitve van is, nem haladhatja még a havi fizetés másfélsze­resét a prémium összeg, s amennyiben nem tudják teljesiteni a ter­vet, nincs prémium. De hiszen vannak objektivCokok is. Azt javaslom a VB-nek,' hogy ne engedje elharapózni ezt a prémium­rendszert, ahol nem feltétlen szükséges', s ahol pedig szükség van rá, kellő magyarázással kell élni. Igen sokat kéli foglalkozni tételesen, egyénenként a termelőszövetkezetekkel, A harmados müvelésről; Ahol kell még ez, alkalmazni kell, de nem lehet ebből rendszert csinálni. Milyen visszahatása van azokra ,a gazdaságokra, akik már rátértek a rendes útra. Szerintem rossz kihatással' van a szomszédos gazdaságra, Nehéz megértetni a tagok­kal, hogy mi már egy fejlettebb gazdaság vagyunk, de ők' csak azt látják, hogy ott a másik tsz-nél harmados kukorica is van. stb. Befejezésül kérem, hogy a VB, mértéktartóan javasolja a tsz-ek fe­lé a prémium alkalmazását, A zselicségben meg van az ^értelme, ott nehezebb a nagyüüemi gazdaságot kialakítani, . " Bőhm József elvtárs ; AJ- 'két járás előterjesztett jelentése alapján a Végrehajtó Bizott­ság olyan álláspontra jutott, hogy 1962'-beh alkalmazott premizálá­si rendszer szü&eéges volt, 1960-ban, a szövetkezetek megalakulása óta ilyen széles körbén nem alkalmaztunk: premizálást, ennek bizonyos okai voltak, más dolgok­kal voltunk elfoglalva. Azonban az 196o-61-ben alkalmazott évvégi jövedelem arra késztetett, hogy 1962-ben gondolkozásunk a premizá>­lásról. Helyes volt, szükséges volt 1962-ben alkalmazni. Az 1962-es évben a premizálást alkalmazó tsz-ek száma is nőtt, és egyes tsz-eken belül több ágazatra is kiterjedt. Bebizonyította az 1962-es év, hogy a részes művelés 1 nem a szocializmus elárulá­sát jelenti, hanem egy bizonyos fokú szllárduláshoz vezette a ter­. melőszÖvetkezeteket, Erre példa a két járás jelentése is. Ki lehet jelenteni, hogy tsz-ink gazdasági és politikai megszilárdulásának egyik fontos alapja vo/Lt, Nyolcvan.millió,forinttal több értékű árut adunk az államnak, mint eddig, .• , Ha azt mondjuk, hogy ez a tsz-ek politikai megszilárdulásához, is vezetett, gondolkodjunk azon, hogy mi volt azelőtt a. munkafegyelem kérdésében, azt igazolják, hogy a premizálás a legfontosabb fel­tétele volt a ,tsz-eknek.

Next

/
Thumbnails
Contents