MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962

28. ő. e. 1962. december 1. (29-91. o.) - 1. Az anyagi érdekeltség bevezetésének eredménye és hatása a marcali és kaposvári járás termelőszövetkezeteiben. Jelentések: 31-47

16" - 5 r Vannak olyan termelőszövetkezet ele is, ahol a helyzet szükségessé tette, hogy az állatgondozók megállapított, előre meghatározott munkaegységet kapják függetlenül attól, hogy hány állatot gondoznak. Az állattenyésztésben is megállapitható, hogy a termelőszövetkezetek helyesen nyúltak az ösztönző módszerek kidolgozásához, az állattenyésztésben javult az állattenyésztési gondozók stabilitása. Ennek következtében eredményesebb lett a tehenészetben az egy tehénre eső tejhozam, a felnevelési veszteség csökkent a malac felnevelésben, rövidült a hízók kifutási ideje. Rossz hatással van az állattenyésztési dolgozókra az, ha a termelőszövetkezet vezetősége a prémiumot a hizóállatok leszállítása után, vagy a kifejt tej után havonta nem fizeti rendszeresen ki. Mar év köaben is tapasztaltuk, de nagyobb erővel a betakaritási időszakban Jelentkezett egy olyan törekvés, hogy bővíteni kell a premizálás kereteit. Az ilyen törekvésekkel szemben a leghatározottabban léptünk fel, Következetesen tartottuk és jelenleg is tartjuk magunkat azokhoz az elvekhez, megállapodásokhoz, amelyeket a közgyűlésen a tsz. vezetősége és tagsága állapított meg és fogadott el. Ezt még akkor is valljuk, ha év közben helyenként tapasztaltuk a megállapodás egyes részleteinek helytelenségét. Amit az embereknek Ígértünk, amelyekben megállapodtunk, azt teljesíteni kell, nem szabad hogy csalódás érje őket. A növénytermesztésben és állattenyésztésben alkalmazott premizálást összességében pozitivnak és eredményesnek lehet értékelni. Ugyanakkor járásunk területén alkalmazott premizálási rendszerünknek néhány negativ vonása is van. Az egyik ilyen negativ vonás, hogy nem sikerült összhangba hozni kellően a premizálást a termelőszövetkezet minden munkafolyamatával. A kapásnovényeknél a munkatorlódáskor jelentkező feladatokat lényegében megoldottuk, de ugyanakkor néhány kultúránál a munkafolyamat megoldatlanná vált. Ez főleg a pillangós takarmányok betakarításában jelentkezett. Egyik-másik termelőszövetkezetben roszszul értelmezték és alkalmazták a premizálást, ott a termelési folyamatokat nem segítette, hanem akadályozta. Ez főleg a Zselicségben jelentkezett, ahol a harmados müvelés mellett elhanyagolták a munkaegységes területet. Vagy a Kadarkuti termelőszövetkezetben, ahol azért mellőzték a burgonya-szedésnél a gépek alkalmazását, mert igy az össztermés 15 %-át kapták prémium cimén, mig a gépi szedés esetén csak 5 %-ot kapták volna. Ezen keresztül igen kitolódott a burgonya betakaritási ideje. Mict probléma jelentkezett ez évben,hogy kevés termelőszövetkezetben sikerült megvalósítani a brigád premizálást. Legtöbb esetben az egyéni premizálást fogadták el a tagok, melynek hátránya a betakarításnál ujutatkozik meg, mert elaprózza a munkát, nagy admi-