MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1961

22. ő. e. 1961. október 18. (191-239. o.) - 1. Tájékoztató időszerű kérdésekről a központi bizottság legutóbbi ülése alapján. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 2. Az 1961. október 24-25-i pártbizottsági ülés határozati javaslatának jóváhagyása: A második ötéves terv irányelvei, feladatok. Tervezet: 192-239

..*MJ . 4 A külföldi buzafagták közül eddigi tapasztalataink szerint a Bezosztája, Autonómia és a San Pastóre azok a fajták, amelyeknek a termelése biztonságosabb és a mi viszonyaink között a legnagyobb terméshozamot adják. 25 három buzafajta közül fagyálloságra legjobb a Bezosztája, mig a legigényesebb, különösen a rövid érési idő miatt a San Pastóre, A hazai búzák közül a fértődi 295-as rozsdaellenállóképessége a legjobb. Ezek a tulajdonságok szabják meg, hogy a tájegységeken belül milyen legyen ezen fajták vetésterületi aránya. Javaslatunk szerint az intenziv buzafajtákat főleg a közép- és északsomogyi vályogtalajokon, mig a csapadékosabb dél-somogyi területeken a fértődi 295-as termesztését kell előtérbe helyezni. őszi árpa, tavaszi árpa

f zab termesztése. Az őszi árpa vetésterületét elsősorban azokban a közös gazdaságokban kell növelni, ahol a munkaerőhelyzet nem engedi meg a kukorica termesztésének jelenlegi területen történő tartását. 1965ig 40.000 kh-án kell őszi árpát termelni, ezen belül'fokozni kell az intenziv buzafajták őszi árpás, őszi borsós keverékben történő vetését abraktakarmányozási célra. A tavaszi árpa és zab vetésterületét tovább kell csökkenteni mind a zabnál, mind az árpánál 7-7*000 kh-ra. Az legyen a törekvés, hogy minden olyan gazdaságban, ahol a tavaszi árpa termesztésere az adottságok megvannak, kisebb terület elvetésre kerüljön, a déli tájegységekben pedig e helyett zabot vessenek. Az árpa, illetve a zab termesztését azért tartjuk szükségesnek^ hogy a sertéstenyésztő közös gazdaságokban a malacok takarmányozásának kezdeti időszakában könnyebben emészthető takarmány álljon rendelkezésre. Kukoric

a, és silóicukorica termesztése, ^^if^i •*»-»..,.,,,,».« «•••• ••»•—„m »• •• • « mm—m* *• •• ••• - —- ***&—» i Korábban a kukorica vetésterületét 125.000 kh-ban határoztuk meg.. Az őszi árpás keverékek vetésterületének növekedése, valamint a ] földterületi problémák következtében a kukorica vetése 115.000 kh-n teljesíthető. A terület kiesést pótolni kell a nagyobb ter- I méshozamok kialakításávalj nagy termcképességü hibridvetőmagvak alkalmazásával, a tőszám növelésével, a jobb növényápolással és a kémiai szerek fokozottabb alkalmazásával. El kell érn£, hogy 1965-ig mind a közös, mind a háztáji kukorica vetés hibrid ve- \ tőmaggal történjék.