MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1961

22. ő. e. 1961. szeptember 16. (91-156. o.) - Napirend előtt: Tájékoztató időszerű kérdésekről a központi bizottság ülése alapján. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 1. A három hónapos területi munkáról készített összesített anyag elfogadása. Javaslat: 93-145

A jelentés felveti a falun lévő ellentétet. Elvtársak meg kell mondani, hogy több esetben mi még élestük is ezt az ellentétet. Van olyan parasztcsalád, akinek az egy munkaegységből származó jövedelme eléri a 80-100 Ft-ot. A másik részének pedig csak 20-25 Ft. És meg kell nézni, hogy ki az a paraszti réteg, aki csak ennyit kap? Az, akire mi tudunk építeni. Véleményem szerint én földjáradékot nem fizetnék. Az osztalék mögé kellene tenni a földjáradék kifizetését. Mert igy az ellentét eléggé megvan és ennek gazdasági alapja is van és elérkezett az ideje, hogy ezen változtatni kell. A jelentés is foglalkozik azzal, hogy a parasztság egy része nem értette meg a változást, ami a megyében végbement. Ezek az emberek nem értették meg, hogy az 0 életükbe milyen változás ment végibe és talán nem is értenek ezzel egyet. Ebből kifolyólag nem is dolgoznak jobban. Nekünk igen komoly munkát kell végezni és arra kell törekedni, hogy a munka utáni osztalékot növeljük. A parasztság egy része kevés pénzből él és sajnos ezek a legszorgalmasabb emberek. Ezt egy ideig lehet csinálni, de soká est nem lehet. S Deák János elvtársi Véleményem szerint az anyag széleskörben felveti azoiaat a problémákat, amelyek jellemzőek és levonja a tanulságot, irányt mutat az intézkedések megtételére. A kétlakiak helyzetével kapcsolatos kérdés. Az a meglátásom, hogy sem a vállalatok, sem az intézmények az ezzel kapcsolatos párthatározatot nem hajtották végre maradéktalanul. Nem beszélik meg minden esetben a tsz vezetőségével a vállalathoz beállított emberek problémáját, nem egy esetben ragaszkodnak mereven a hazakérésükhöz, ugyanakkor a gépesítéssel párhuzamosan nem tudnak munkaheletőséget biztosítani számára. Tény, hogy a csucsmunkák idején feltétlenül szükség van rá, hogy a feleségének besegítsen, azonban erre az időre kössenek egyezményt és a vállalatok is segítsék a tsz-t a kritikus időszaki munkák ilyen irányú megoldásában. Az intézmények és vállalatok vezetőinek többet kellene foglalkozni termelési értekezleteken ezzel a problémával. A rokoni kapcsolatok kérdése: Elvtársak! ezzel kapcsolatosan igen sok probléma vetődik fel. Íz a rákfenéje a tsz vezetésnek. Nem a legpéIdamutatóbb magatartást tanúsítják sem a tsz, sem a tanácsi vezetők ilyen vonatkozásban. A munkaerő helyzet kérdése: Sajnos abba a helyzetbe kerültünk, hogy nem látják világosan falun, hogy a rendelkezésre álló munkaerő sok is, ha jó lenne a munkaszervezés. A megyében átlagosan 5 kh jut egy tagra, melyet el tud látni megfelelő időben, de van olyan szövetkezet, ahol csak 3 kh jut. A pártszervezetek, tanács, tömegszervezet mind csak azzal foglalkozik, hogy ennyien és ennyien mentek el faluról, de sohasem vetődik fel bennük, hogy jobb munkaszervezéssel, a munka in-