MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1961
19. ő. e. 1961. január 14. (2-29. o.) - 1. A pártbizottságok és pártszervezetek 1960. évi munkájának értékelése. Szóbeli beszámoló: 4-17
•^ lősségre vonni és csak hozza ő is a problémát a JB. felé. Az a kérésem a ÍTB felé, hogy ne aprózza fel erejét, inkább olyan formában adjon segitséget a JB-oknak, ahogy Szigeti elvtárs javasolta. Hortobágyi István elvtárs: Az elért eredmények ténylegesen nagyok, de ezek mellett sok probléma van, gond a tsz-ek megszilárdítása, a falusi pártszervezetek megerősitése és rendkivül nagy erőfeszítésbe kerülnek az emberek kiválogatása, akik ezt a munkát jól el tudják végezni. Itt volt az őszi kezdésü tsz-ek működése, azon kivül a pártszervezetek létrehozása, működése, amelyet lényedében olyan körülmények között kellett végezni, hogy a megalakult tsz-ekben nem volt pártszBvezet, illetve a berzencei tsz-ben /5.600 kh< 800 tagból egyetlen párttag sem voltEz azt is mutatta, hogy ebben a községben a parasztok körében nem rendelkeztünk olyan bázissal, amelyet a párt régebb óta nevelt volna és támaszkodni tudtunk volna rájuk. A tsz-ekben dolgozó parasztok közül egy sem volt tagja a pártnak. Ilyen helyzetből kellett kiindulni, és jelenleg már 24 tsz-ből 22-ben van pártszervezet, és van J5-4 tszá-ben dolgozó paraszt párttagunk, akik ugy tudják képviselni a pártszervezetet, hogy ezekre már tudunk támaszkodni. Rendkivül sok gondot okoztak az őszi kezdésü szövetkezetek. Mi nem haragudtok a birálatért ? amit a MB. gyakorolt ebben a kérdésben felénk. Mi azt kifogasoltuk,ahogy azt egyik-másik elvtárs felvetette. Pl. Sasi elvtárs azt mondja, hogy a csurgói járásban ősszel szerveztek tsz-t a megye tudta nélkül. Azt már elfelejtette, hogy ő alakitotta meg az első ilyen szövetkezetet a járásban, amikor pl. én ott se voltam. Miért nem mondja azt, hogy közösen követtük el a hibát és ezt ki kell javitani« Vagy a somogyudvarhelyi rendkivüli állapot elrendelése, amelyet főként a kijáró instruktorok hoztak fel. 1959 nyarán kellett volna elkészülni az istállóknak. Ezek 1960 őszére készültek el. Nyilvánvaló, hogy amikor Berzencén termelőszövetkezetet szerveztük, mi arra számítottunk, hogy az istállók határidőre készen lesznek, nem mindegy az, hogy mikorra készülnek el. Beállítottuk a termelési tervbe az allatokat és ugy alakitottuk a termelőszövetkezet gazdaságát, hogy erre számitson, és nyilvánvaló nehézséget jelentett ez a tsz-ekben, és egyáltalán nem vitte előre még a jol kidolgozott tervünk teljesítését -• végrehajtását sem. Nagy gondot okozott nekünk az is, hogy több tsz-ben sok az állat. Pl. Berzencén közel 500 db. szarvasmarha, 800-on felüli sertése, 13>o db. lova van. Ez a tsz jelen pillanatban ezt az állományt egyszerűen nem birja el. Reálisabb alapra kell ezt helyezni. A növénytermesztés területén ha alaposan körültekintően dolgozzuk ki ez évre a terveket, akkor ki lehet adni azt a jelszót, hogy harc a többtermelésért. Ennek minden reális feltétele meglesz.