MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1960
17. ő. e. 1960. szeptember 10. (2-51. o.) - 1. A csurgói járási pártbizottság irányító, ellenőrző munkája az alapszervezetek felé. Jelentések: 4-19
Q^>*— ^ y j~^u . v & >±*±1 j&lf *™^* !^L±£-* ^W»^r A járás politikai és gazdasági helyzetének vizsgálatánálTígyelembe kell venni azt, hogy 1959» tavaszán a járás gazdasági szerkezetében döntő változás állt be a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével. Mg-g 1959* januárjáig a járásban túlsúlyban volt a kisparaszti gazdaság s a termelőszövetkezetek kis létszámmal a járás területén szórványosan helyezkedtek el aés a járás összterületének a 8 fo-én gazdálkodtak. 1959* márciusa éta a járás termelőszövetkezeti járás lett ós a jelenlegi 24 termelőszövetkezet az összföldterület 86,6 fo-áo. gazdálkodik. A járás politikai helyzetének a vizsgálaténál fontos tényezőként kell megállapítani azt, hogy a jírás jelentős része a határsávban terül el, ami az általános idegenforgalomra és a gazdasági vérkeringésre is hatással van. Pigyelembe kell venni a korábbi időben történt kitelepítésekből adódó következményeket, amely főleg olyan irányban érezteti jelenleg a hatását, hogy a kitelepítettek zöme az 1956-os ellenforradalom után visszaköltözött és a régi sérelmükből kifolyólag nem minden esetben végeznek becsületes munkát. A járás területén elég nagy a volt csendőrök, főjegyzők ós egyéb osztá$?idegenek száma. A járásban szétszórtan mintegy Jll5__f^__csendőr\ volt főjegyző ós egyéb osztályidegen elem helyezkedik el, nem számitva ebbe bele a volt fasiszta pártok vezetőit, nyilasokat stb. A járás néhány községében erősen érezteti a hatását az ott működő szekta csoport. Csak a szektavezetőket emlitve: Inkén 30, Iharosberényben pedig 17 van. A járás közvetlenül a határ xaentón fekvő községeiben, ahol a kettősbirtokosság ós a rokoni kapcsolat fennáll ós levelezési kapcsolatban állnak, valamint 1956-ban az ellenforradalom alatt a rokonságok személyes kapcsolatai éreztetik hatásukat. Ez főleg a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésénél mutatkozott meg, amikor a jugoszláv revizionista nézeteket igyekeztek egy pár községben terjeszteni /pl. Somogyudvarhely, Berzence, Crtilos/ Az 1959. tavaszán végbement jelentős gazdasági szerkezeti változás a járás politikai és gazdasági helyzetén is érezteti a hatását. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével a járásunk területén ugrásszerű átalakulás ment végbe, amit azonban «z emberek politikai tudatának az átformálása nem követett ugrásszerűen, igy a Járási Pártbizottság irányitó, ellenőrző munkájának a gazdasági szervező munka mellett a középpontba a politikai nevelő munka került. ./.
