MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

11. ő. e. 1959. szeptember 29. Rendkívüli ülés (155-195. o.) - 1. A volt csurgói járási titkár és a felesége, volt Csurgó községi tanácsi vb-elnökhelyettes fegyelmi ügyének megvitatása. Előterjesztések: 174-178 - Mellékletek: 179-195

-"2-~ —$.._ I& előtti aem tett. említést -; "karikacsapásként " vallota, hogy a terhel nemiszervéé is megfogta;/',/ a járási ügyész meggyanúsította a kozmeti " nyilván hibáján és akaratán kívül " törvényes és diszkrecionálás j gán^l fogva " -• ellenére *ls. nyilvánvalói. / Fellé, bezése indokolásáén, továbbiakban azzal vá<3ólja avédolem a járási ügyészt, hogy a a Bp.76.§-ának ós 115. §*ának 1* bekezdése ellenére - sértett lakásán egy helyszíni szemlét tartott, amelynek az eljárásbeli iratoknál nyoma sincs, " ./ á vonatkozó 1956 . Bül. 2o5/18 számú szemlejegyzőkönyv, á nyomozati iratok^ közt a 4-3-44 lap old-alán látható./ De a füg falevél mögül / - tudomásomra' jutót t, - ugy értesültem - / nem hagy ta szárazon a védelem a bíróságot- sem, amikor előadta, hogy azon a"' szemlén amelyre ök meg sem i-dé&ték, megjelent a járásbíróság egyik b •rája és a járásbíróság fogalmazója is s ez a-szemlebizottság - a sé tettel és annak a hozzátartozóival tárgyalt, megbeszéléseket folyta* ttott, és a sártettől hangpróbákat vett, az egyik bíró ur pedig azt mondta Molnár inénak, hogy jó. lenne a tárgyalás előtt egy újságcikket közzétenni . Ezután fellebazése indokolásában oldalakon keresztül fo lalkozott a védelem Huszics Jánosné tanúnak a személyével, ós az az elsőfokú biróság által el sem fogadott tanúvallomásával, végül a sár tett a szavehitetetlenségét vitetta. S Molnár János azon kijelentésé nek az igazolására, hogy nem számit neki semmi a fontos az,.hogy a terve sikerült, tanúként Caeh Jenő agronómus.ra hivatkozott. A fellebbezési biróság a védelemmel .ellentétben nem találja - szembe szökőnek - hogy a sértett anyja a feljelentést csak- 12 nap multán tette még, ezzel kapcsolatban az ügyre csak az, hogy a íeil-efe«egée— feljelentés az inditványi határidőn tmlül történt. Az, hogy a járási ügyész a feljelentést a nyomozás'telje'sités'e végett a rendőrségnek .

r

dja-e ki v;gy maga teljesiti -e a. nyomozást, az ügyész diszkrecioná< lis joga

r s az ha a nyomozás teTjetisét.magénak tartja fen,'minden e setre a törvényesség betartásának a legnagyobb biztositéka. Molnári Jánosné azon nyomozati vallomásából: Lányom nekem nem mondta, hogy Szokole a nemi szervét megfogta volna, valamint azt sem, hogy ipsricodótt volna lefektetni - nem szükségkép következik, hogy azt az ügyes ráutaló kérdésére tette volna, hogy az. ügyész a kérdéseivel a váíssz ra - akár csak- akaratán kivül is - irányt mutatót ': volna* A

z ügyészi helyszíni', szemle jegyzőkönyve, az iratok közt olvasható. .Ami pedig a bíróságnak a helyszíni szemlón való állitélagos szereplését illeti, arra vonatkozóan a fellebbezése indokolásában maga a védelem mon'.ja, hogy azt ö nem keresi. Huszics Jánosné vallomását az elsőfokú birósáj nem fogadta el, s meg is indokolta, hogy miért. 'A tanuk szavahihetőéi ^enek a kérdése pedig á bizonyítékok mérlegelése körébe esik, amit v szont a fellebbezési biróság felül nem bírálhat, A fellebbezés Írásbeli indokolásában hivatkozott Cseh ^nő tanúnak az elsőfokú Ítélet keit* után készült ügyészségi vallomása az iratok közt" fekszik. E szerint az elsőfokú tárgyalást követő nap este Moln János Lukáss János házánál azt a kijelentést tette, hogy sikerült a teervem Szokolát elintézni, megkapta a büntetést a piszkos. Sz'a kij leütés azonban a fellebbezési•biróság megítélése szerint még valősá sem teszi Molnári Jánosnak a tárgyaláson,tett vallomását aggályossá vagy pláne elfogadhatatlanná. A fentebb kifejtettekhez képest a védelmi fellebbezés minden vonatk zásbsn alaptalan. Az irányadó tényállás alapján padig anyggi. jogszabálysértés nélkül állapította meg ez elsőfokú biróság vádlott bűnösség.'t, s fcorvcnysz rü a terhelt cselekményének az ítéleti .minőáitése is.