MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

11. ő. e. 1959. szeptember 5. (69-104. o.) - 1. Somogy megye termelőszövetkezeteinek jelenlegi helyzete és fejlődésének iránya. Jelentés: 71-85

!'•:•• »«o t

,, .,.. Készült: 3o példánvb?/ ^omojg][njy^e_ _t ej?^^ fejlődé^áiielc i.ránya

A A tavaszi tsz szervezéssel egész községek léptek a szövetkezeti gazdálkodás utjárá. Ennek során 146 tsz község alakult és 247-re emelkedett a tsz-ek száma. Amig .korábban kis területű szövetkezeteink voltak, melyeknek többsége 3oo kh-n aluli területtel rendelkezett, addig roa szövetkezeteink 53 %-a. 800 kh-n felül. Amig a korábbi években a termelőőzövetkezeti mozgalom kezdete óta szövetkezeteink tagságának többségét elsősorban a szegényparaszt és kisparasztok tették ki, addig^ma a tsz családoknak csaknem fele középparaszt. Ez a körülmény kétféle problémát vet fel. Az egj^ik, mint kedvező jelenség: a középparasztaág arányának növekedése következtében javult a termeléshez való hozzáértés, gazdasági helyzetűkből adódóan nagyobb tartalékokkal rendelkeznek, igy nincs szükség előlegekre stb. A másik, mint kedvezőtlen jelenség: ezeknél a tsz tagoknál, illetve a tagok egyrászénól nagyobb mértékben jelentkezik a visszahúzó erő, a tszrből való kifelé kacsingatás, egyrészt, mert még megyénknek mintegy 5o &-án egyéni gazdálkodás folyik, másrészt mert az igazságosabb, munka szerinti jövedelemelosztás miatt átmenetileg a közös gasdaeágból kevesebb jövedelemre számithat, mint

1 az elmúlt ket év konjukturális időszakában egyéni gazda korukban. Az uj szövetkezetekben vezetőknele általában köztiszteletben álló helyi embereket választott'alg meg, A helyi vezetők segítése és a termelőszövetkezetek jó gazdálkodása érdekében a nagyüzemi gazdálkodásban jártas 5o elnököt, 171 agroncmust, valamint 42 könyvelőt csoportosítottunk át a szövetkezetekbe, A nagyarányú területi felfejlődés nehéz feladat elé állitotta a még tagositatlan földeken a gazdálkodás beinditása terén még a szakkáderekkel megerőaitett tsz vezetőket ie. De a szövetkezetek vezetőségei túlnyomó többségükben megálltak a helyüket: a törvények és a mintaalapszabálynak megfelelően ináitották be a gazdálkodást. A háztáji állomást meg'ialadő ál: latokat közösbe vitték, a gaadasá^i felszerelésekből a szükséges mennyiséget felleltározták es átvették. Ahol lehetőség volt rá Isi alaki t ott ák a közös állattenyésztést. Kiépítették a munkaszervezeteket és az esetek túlnyomó többségében - a kedvezőtlen időjárás ellenére 'is biztositták az időszerű.mezőgazdasági munkák elvégzését. /Lényegében a tsz községekben nem maradtak bevetetlenül tartalékterületek,^ mint az simult .években, A gazdálkodás beindításában jelentős segitseget adtai: a szövetkezeteknek a pártbizottságok és a tanácsok dolgozói, valamint azok az aktivák, akiket a megyei pártbizottság bizott meg ezzel a feladattal.