MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

11. ő. e. 1959. augusztus 15. (2-47. o.) - 1. A tsz-mozgalom számszerű fejlesztésének és megszilárdításának főbb tapasztalatai, továbbfejlesztésének feladatai. Jelentés: 4-15

A hosszabb időn keresztül tartó politikai, felvilágosító munka eredménye képpen a megye dolgozó parasztjai ez évben^l39 uj termelőszövetkezetet alapitottak, s a meglévő termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete többszörösére fejlődött fel. Jelenleg a megyében 246 mezőgazdasági tsz működik, 31»oo26 kh földterülettel, melyen 32,983 család, 42,392 taggal dolgozik. Az egy családra jutó földterület 9.4 kh. az egy tagya jutó 7.3 kh. A szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése terén elért eredmények következtében, megyénkben a tanácsi irányitás alatt álló földterületnek 48.4 %-án van szövetkezeti gazdálkodás. Az állami gazdaságok és egyéb vállalatok figyelembevételével a megye ossz területének 6o %-a, a szántóterületnek pedig 57 %-a a szocialista, szektorhoz tartozik. A gyors ütemű számszerű fejlesztéshez segitséget adott az a tény, hogy a meglévő termelőszövetkezeteink 1957-58-as gazdasági évben mint politikai, mint gazdasági és szervezési téren egyaránt szilárdabbak lettek. A megyei párt és tanács vb. helyesen használta fel a párt és a kormány adta lehetőségeket a szövetkezeti mozgalom kiszélesítéséhez. A párt és a tanács által elkészitett téli tervet a járások, valamint a községi szervek saját munkaterületükbe konkretizálva tárgyalták meg, ennek alapján készitették el tervüket, melynek végrehajtása közben lendületet kapott a parasztság soraiban végzett politikai munka, 'A számszerű fejlesztés eredményét elősegítette az a tény is, hogy a párt- és tanácsi szervek, valamint a tömegszervezeteknél sikerült elérni azt, hogy nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozó elvtársak, hanem e szervekben dolgozó összes funkcionáriusok a szövetkezetek megerősítésén, számszerűi továbbfejlesztésén dolgozzon. Különösen nagy jelentőségű volt az, hogy a tsz-ek jó dolgozó tagjai is résztvettek a szervező munkában. Nem egy esetben ők maguk keresték fel a falun elismert egyénileg dolgozó parasztokat, és szervezték be őket a szövetkezet tagjaiba sorába. A szövetkezeti mozgalom gyorsütemű kibontakozását nagymértékben elősegítette az is, hogy az ipari munkások százai mentek a falura felvilágosító munkát végezni a dolgozó parasztok között és nyerték meg őket a szövetkezeti mozgalom számára. Több ilyen dolgozó paraszt, aki már belépett a szövetkezetbe, a munkásokkal együtt ment agitálni a még be nem lépett dolgozó parasztokhoz. Orvosok, pedagógusok is résztvettek a szervező munkában, igy vált megyénkben társadalmi üggyé a szövetkezeti mozgalom, A gyors, számszerű gredmények elérése mellett, a korábbi évekkel szemben uj von^ ok jellemezték a termelőszövetkezeti mozgalom ezévi fejlődését. Az egyik fő jellemzője volt a fejlődésnek, hogy mig az előző években a szegényparasztok, agrárproletárok léptek be elsőnek a meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy tartalékföldön hoztak létre uj szövetkezetet, - most a módosabb középparasztok tömegesen választották a szövetkezés útját. A szövetkezeti mozgalom elindult azon az utón, hogy a szegényparasztság mozgalmából az egész dolgozó parasztság mozgalmává váljék.