MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959
9. ő. e. 1959. január 26. (33-103. o.) - 1. A vallásos ideológia és klerikális reakció elleni harc, és feladatai Somogy megyében. Jelentés: 35-38
4 elég nehéz helyZet•g ° fa ó László elvtárs Kise. He,-;;, si titkár; elég nehéz helyzetben va 0 yunk ezen a területen, mert alapszervez^teink többségében olyan titkarol; vannak, akik szót emelnél; az ellen, hogy helytelen templomba járni. 3- ha valamelyik netalán megnősül, e^sz biztos hogy templomba esküdik meg. Főleg a lányok terén vagyun:.: igen nehéz nelyzetbe. Pl, Segesd, Szulok és más területen ia járnak a lányok templomba, 3 azok a fiuk is, akik nem járnak templomba, a lányok meggyőződésének megfelelően ingadozókká vállnak. Véleményem szerint az első és legfontosabb feladat, hogy a vezetők területén előre tudjunk menni. Az idén 7o titkárt viszünk az egy hónapos tit kari iskolára. Ezeken a tanfolyamokonis olyan lolgokat arovokálunk ki, hogy megtudjuk az illető állásfoglalását, S ezen a területen javulást tapasztalunk olyan formában, hogy átjövő évben még komolyabb eredményeket tudunk elérni, mivel a titkárok elvégzik az iskolát és valami ragad rájuk. Javulás van a középiskolai vonalon is. Ázt nem politikai felvilágosító munkával értük el, hanem azzal, hogy a kollégium kapuját megjavították, s igy nem tudnak állandóan kijárni a templomba. Ilyen problémák vannak a kollégiumoknál, de a legnagyobb probléma vallásosság szempontjából a bejáró diákoknál van. Véleményemszérint, hogy előbbre tudjunk menni messze visszamenőleg kell foglalkozni azzal a kér/édéssel, hogy a papok milyen kizsákmányolók voltak, amikor nagybirtokuk volt, stb. Bár igaz, visszavágnak azzal, hogy csak volt és mamár nincs. Éppen ezért helyes lenne olyan előadások tartása a diákok körében, mint a-Különös házasságMikszáth Kálmántól, vagy más hasonló műnek a kitárgyalását, Ugyanis előfordult, hogy nem akarták elhinni, hogy ez az ereáeti mü és egy 19o4-es kiadást kellett elővenni, bizonyitani, hogy nem lett megmásítva, A másik dolog az iskolákban a hittanra való szervezés. Van egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy melyik iskolában melyik tanteremben és mikor tartanak hittant. Előfordul, hogy a hittanóra pont 4vagy 3 óra, s igy nem lehet a gyerekeknek azt megcsinálni, hogy elmenjenek, mert utánna még következik óra. Miért nem lehet a hittanórát ugy beütemezni, hogy azt egy külön tanterembe, és legalább az utolsó órára tennék, akkor sokkal eredményesebb lenne a lemorzsoló dása a gyerekeknek a hittanóráról, mint igy. Körtés Gábor elvtárs 3ZMT. megyei elnöke; A magam részéről enis egyetértek a jelentessél. Különösen azzal a részével, hogy mi Aagunk sem fogjuk elkerülni a vallásos ideológia elleni harcot. Nem tudjuk másképpen elérni, hogy ne járjanak templomba. Annak ellenére az a véleményem, hogy a szakszervezet terén nem folyik következetes harc a vallásos ideológia ellen. Az igaz, hogy megyei^ szervnél nincs ilyen probléma, azonban az is igaz, hogy különböző tanfolyamokon, értekezleteken szó is van a vallás elleni harcról és ezek elvileg helyesen vannak kifejtve. ^Azonban ez nem elégséges, hogy csak beszéljünk róla. Nagyon nehéz megértetni egyes emberekkel, hogy ne a vallásos nézetek mellett foglaljanak állást. Akár szépirodalmi, vagy tudományos könyvekről is. A szakszervezetben adva van és lehetőség van rá, hogy megalakítsák a szakmaközi bizottságokat, azonban hogy a dolgozók részére valami tudományos előadást, és ezzel egybekötött más szórakozási lehetőséget biztositson, arra a szakszervezet szétszórtsága miatt gondolni sem 1 ehet. De ha valami előadás mégis előfordulnak üzemen belül, ugy akkor azok nincsenek ott, akik vallásossak az biztos. Ugy gondolom, hogy a szakszervezetnek és a többi tömegszervezetnaké
