MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959
9. ő. e. 1959. január 26. (33-103. o.) - 1. A vallásos ideológia és klerikális reakció elleni harc, és feladatai Somogy megyében. Jelentés: 35-38
s\ f- n r T Jtf - 3 Viszonylag jobban folyik a klerikális reakció elleni harc, amikor konkrét esetek merülnek fel, amikor egy-egy papnak a reakciós tevékenységével szállnak 3zembc a pártszervezetek. Ilyen esetek elsősorban az ellenforradalom utáni időszakban voltak tapasztalhatók, amikor egy sor pártszervezetünk pl. a Komiósdi, eredményesen leplezte le az ellenforradalomban aktivan reszt r e\ő helyi papot. Sokkal roszabb a helyzet az ateista, antiklcrikális proprsanda terén. Pártszervezeteink túlnyomó többsége nem folytat e .-érdesben átgondolt, tartós felvilágosító munkát. Igen sok zavar és tisztázatlanság van a párt és állam egyházpolitikájának megértése torán. Ez az egyik fő akadálya annak, hogy pártszorvez tóink munkája c téren igen gyenge. Ajmásik ok a megyei és járái pártszervek ezirányu irányitó munkájának gyengesége. A párttagság körében megmutatkozó hibás nézeteket, vagy tisztázatlan problémákat a következőkben lehetne összefoglalni: Igen sok párttagunk van, aki csak a katolikus vallást tekinti ideológiailag ellenségesnek, ugyanakkor a többit, pl. a zsidót, vagy evangélikust kevésbé. így alakult ki az a helyzet, hogy pl. a zsidó vallásos nézetek ellen elvétve is alig találunk megnyilvánulást. Komolyan zavarta mog a párttagság tisztánlátását olyan tény is, mint pl. egyházi személyek kománykitüntetésben való részositése, vagy a papok irányában folyó politikánk meg nem értése. így fordul elő olyan eset, ha egy-egy pap /többnyire békenozgalomban résztvevő pap/ a népi demokráciával szemben lojális hangot üt meg, nem tartják olyan személynek, aki ellenséges ideológia hivatásos hordozója és képviselője, s a vele szembeni ideológiai harcot sem tartják szükségesnek. Sokan nem látnak világosan abban a kérdésben sem, hogy a valláos ideológia elleni harc milyen helyet foglal el az osztálynarcon belül. Kom látják, hogy alá van rendelve az osztályharcnak, hogy a párt az embereket nem elsősorban hit elveik, hanc, osztályhelyzetükj politikai állásfoglalásuk és cselekedeteik alapján ^itéli meg. Gyakran tapasztalunk olyan jelenségeket is, hogy pártszervezeteink lépten-nyomon összekeverik a vallásos világnézet és a klerikális reakció elleni harccal. Ez a^sok tisztázatlan kérdés vezet oda, hogy a pártnak a vallással és az egyházzal kapcsolatos álláspontját jobb, vagy baloldali irányban oltorzitják. Elég tipikus jobboldali jelenség, hogy tö^ v pártszervezotünk a vallásos tömegek érzékenységére, a vallásos • tömegek megnyerésének szükségességére hivatkozva opportunista módon nem folytat harcot a vallásos előítéletekkel szemben. Másrészt megtalálható a szoktánság is, mely a vallásos emberekkel szembeni bizalmatlanságban, a türelmetlenségben, az adminis^fc rativ módszerek követelésében, vagy alkalmazásában jelentkezik.
