MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

10. ő. e. 1959. április 24. (2-24. o.) - 1. A termelőszövetkezetek jelenlegi helyzete Somogy megyében. Szóbeli beszámoló: 4-7

í;iAa';a ciraciALm MUNKÁSAIT Somc-zj iccgyi'i iizuiítág Archívuma M i s e t a György elvtárs: Kedves Elvtársak! A Megyei Párt VB. és Megyei Tanács VB, közös ülésen tárgyalta a tsz-ek megszilárdításának problémáit, helyzetét és feladatait. Ezt követően a járási pártbizottságok és járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőinek adtunk a megyéről tájékoztatást, valamint ők tájékoztattak bennünket a járásban lévő helyzetről. Ezt megelőzően mintegy 2oo elvtárs ment ki, elsősorban a termelőszövetkezeteket felkeresni, a problémákat felderíteni és azok megoldására helyes utat keresni. Ugy gondolom helyes, ha arról adunk tájékoztatást az elvtársaknak, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata után közvetlen mi volt a helyzet. 1958 december 31-ig 121 mezőgazdasági tsz-ben 3o77 család, 46.655 hold földön gazdálkodott, A tanácsi szántó 7.8 %-a volt a tsz-ek kezében. Ismeretes az elvtársak előtt, hogy akkor a 124 tsz-ből mintegy 4o-et tartottunk nyilván olyat, amelyik gyengén működik. A 39/b. utasitás alapján tehát e negyven termelőszövetkezetre készítettünk 3 éves megerősítési ill. továbbfejlesztési tervet. A párt- és a kormány helyes politikája nyomán nemcsak a jobban működő tsz-ek, de a gyengébbek is erőre kaptak, munkájukban igen komoly javulás volt tapasztalható. Ki lehetett tűzni a politikai és gazdasági helyzet megszilárdulását figyelembe véve a szocialista ipar mellett falun is a gyorsabb előrehalad dást, A határozat kimondta az ugrásszerű fejlődés előkészitését, A Megyei Pártbizottság véleményem szerint e határozat alapján jól keszitette fel megyénk dolgozóit, elsősorban az ipari munkásokat a rájuk háruló feladatokra. A határozat uj lendületet adott a munkához és sikerült elérni azt, hogy a tsz-ek ügye társadalmi üggyé vált. A munkások mellett a pedagógusok, orvosok és nem egy helyen még a lelkész is segédkezett a tsz-szervezésben. A tsz-ek tagjai felsimerték, hogy elsősorban nekik kell gyarapitani létszámmal, földterülettel a szövetkezetüket. Az eredmény az lett, hogy ma mintegyl46 tsz. községről, 247 tsz-ről és 1 tszcs-ről számolgatunk be, melyben 32.7o2 család, 42.316 tag, 3o7.35o kh. földön gazdálkodik. Jelenleg a tanácsi szántónak mintegy 5o %-a a tsz-ek kezén van. A fejlődésben a gyors számszerű eredmények mellett uj vonások, szinte az előző évektől eltérő vonások voltak tapasztalhatók. Korábban a szegényparasztok és agrárproletárok léptek be, most a szervezés során túlnyomó többségükben a módos középparasztok léptek be. Most egész falvak, dolgozó parasztjai léptek be a nem egy helyen ezer holdat is meghaladó tsz-be, A korábbi években, különösen az ellenforradalom után igen nagy nyomás nehezedett a belépett tsz. tagokra. Most szinte megfordult a helyzet, mert a szocializmus erői támadásba lendültek, és az ellenséges elemek nemcsak szervezett, de smilyen erőt nem tudtak kifejteni a tsz-mozgalom megakadályozására. Megerősödtek a gyengén működő tsz-ek is és jelenleg mindössze 4 tsz. van a megyében, melyben komolyabb fejlődés nem történt. De elmondhatjuk, hogy ezek is erősödtek és munkájuk sokkal han §9