MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

9. ő. e. 1959. április 11. (173-211. o.) - 1. A központi bizottság titkársága 1958. április 11-i, a társadalmi tulajdon védelméről szóló határozata végrehajtásának helyzete a megyében. Szóbeli jelentés: 175-178

-f5 - liífrTfrf társadalmi tulajdonba bekövetkezett károkba 7. 179 Forint volt. Érdekes ennek az összegnek a széttagozódása, mert ezzel kapcsolatban 1.225 személy ellen emeltünk vádat. A biztosított káröszszeg az eljárás során biztosítást nyert 4.1oo Forint értékben. Fenyvesi elvtárs beszélt arról, hogy nagyon sok azoknak az ügyeknek a száma, amikor mi kisebb ügyekben megszüntetést javaslunk és a kárösszeg sem nagy. Ilyen esetekben ha megszüntetésre kerül egyegy ügjy, akkor a kárt^megtérittetük. Különösen-a lengyeltóti járás birósag járt el eredményesen a megyébe. Az a helyzet, hogy a legfolgfe ügyészségi statisztika szerint az ügyforgalmunk nagyobb, mint más megyének és mégis Baranya megyében 8 ügyésszel több dolgozik büntető vonalon, mint somogymegyében. Vannkk olyan járások ,hogy 1 ügyész végez el mindenféle ügyészi feladatot. Mert az biztos, hogy ha mi többen lennénk, akkor többet tudnánk segíteni a rendőri munkákba is. Igen fontos a bünülSözéa perszex-üsitése és a bűnüldözés és az operativ értekezletek megtartása, melyek különösen elsősorban a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban foglalkoznak. A legfőbb ügyész ugy határozott, hogy a jövőben valamennyi ügyészségen kell bűnüldözési operativ értekezletet tartani. Természetes, hogj az operativ értekezleteknek akkor van megfelelő súlya, ha az illetékes pártbizottságok is a párt politikáját érvényesitik a büntető szervek munkájába. dr. T a 1 1 ó s Emil megyei Bjró: elöljáróban egy pár statisztikai adatot szeretnek ismertetni az elitélésekkel kapcsolatban az elmúlt évre visszamenőleg. A következőképpen néz ki az Ítélkezés helyzete abban a vonatkozásban, hogy a Biróság hogy Ítélkezett felettük. 58 iparügyi, I06 elitélÓ3 történt, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett 88, Pénzbüntetésre 14, Javitó nevelő munkára 4, Súlyosan 87 vádlott került a Biróság elé, 64 szabadságvesztésre, Tehál kb. ez az arány, ahogy a biróság Ítélkezett általa) an 75 %-a az ítélkezéseknek a szabadságvesztes, 17 %-a pénzbüntetés. Ezekben a számokban azonban nincsenek bent azok a vádlottak, akiknek kisebb sulyu bűntett miatt került ügyük a Biróság elé. Ezek rendszerint pénzbüntetésben részesültek, vagy pedig javító-nevelő munkában. Tehát ez a kép a Biróság intézkedéseiről. Sólyom elvtárs aggályát fejezte ki, hogy a Bírósági Ítélkezés elé^ kemény. Az én megállapításom, hogy ez megfelelő, de az Igazságüá gyí Minisztériumnak is ez a véleménye. A Bíróságnál az a helyzet, hogy az ítélkezés megfelelő. Nagyon sok ítéletet tudunk megemlíteni, ahol 2 éven felüli börtön büntetést kaptak. Az én tapasztalatom szerint, a Pöldmüvesszövetkezetel nél, és a felvásárlás terén nagyon sok a visszaélés. Ez a terület, a leg fertőzöttebb. A többi nem vészes, és egyedül a fakivágások azok, amelyek elszaporodtak és a bíróságok igyekeznek szabadságvesztés büntetésre korlátozni, de mivel ezek nagyrészt tsz. tagok stb. akiknél* elsősorban nem lehet alkalmazni szabadságvesztészt, mert ellehetne ítélni az egész falut, vagy a tsz-t. Inkább az ügyészséggel megszüntetéssel kívánjuk fokozni. 42 esetben történt megszüntetés. Ezen felül igen nagy %-át teszi ki az ismeretlen tettesek miatti megszüntetések száma is. Foglalkozva a társadalmi bíróságok helyzetével azt tudom mondani, hogy ezen a téren büntető politikánkat túlértékeltük.