MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

9. ő. e. 1959. január 3. (2-32. o.) - 1. A zárszámadások politikai és gazdasági eredménye, és kihatása a termelőszövetkezetek további fejlesztésére. Jelentés: 4-12

Á másik dolog, hogy felszámolt az Ujélet^termelőszövetkezet a­melyet feloszlattunk elvetettek, de termés alapiába véve alig jött be és ez is csökkentette a szövetkezet árutermelését. Tab járásban alakult 3-9 uj termelőszövetkezet, de ezek már őszi gabonát nem tudtak vetni. Több részük még 1557-ben, de főleg ál­lami tartalékterületre és 2 év alatt nem sokat lehet csinálni, de 3-4 év alatt bizonyos vagyok abban,^ hogy nemcsak megyei, de országos eredményeket is elérnek és jó szövetkezetek lesznek. Szék az emberek nem vittek be a szövetkezetbe semmit. A válasz­tási munkákkal kapcsolatosan a termelőszövetkezetek zárszámadá­si munkáiba nem tudtak ugy beolvadni a tanácsúik, mint ahogy ezt előbb is csinálták. Mennyi szövetkezet mérleghiányos, és sok ebben a régi: ezeknél az a helyzet, hogy hosszú évek óta hurcolták maguk után a bajo-^ kat és nemtudtak kellőképpen kibontakozni. Olyan szövetkezetednél ahol nagyobb volt a probléma ott áttettük a broblémákat több év­re szóló kölcsönnel, stb. s ugy gondoljuk, hogy ha ezek a szövet kezetek elkezdenek gazdálkodni, ez megfog szűnni, Másrpszt u­gyis, hogy nem lessz állandóan kolonc a nyakukon. Egyik része ez, a másik része, hogy olyan vagyontárgyakat átvettek a régi termelőszövetkezetek, amelyekre nem lett volna szűkség. Nagyjá­ból ez szaporitotta meg a termelőszövetkezetek problémáját, hogy bevittek ekét, boronát, stb. amit soha nem használnak a termelő szövetkezetbe. Ellentétben az uj szövetkezetek, akik ezt már nem csinálják. A tartalékképzés 1957-ben 22.231 ezer Forint volt, 1956 évben 31 millió Forint volt, az idei tartalékképzés 31 millió Forint, eb­ből 15 a termelés és 11 a saját eszköz forrás. Egyébként az állat és takarmány, termény tartalékolás mindég el­lensúlyozza az előző évről átjött hitelek, stb. értékét. A ter­vek készitése jobb lessz, mint az elmúlt években voltak. Egy­részt azért is, mert időben elkezdtük, másrészt az állami gazda­ságok szakembereit is bevontuk ebbe a munkába és a multévi zár­számadásokból okulva készitették a terveket. Az átlagoknál igye­keztünk olyan átlagos tervezni, amely tényleg megfelel. Vita: H e ve s i János elvtárs m. II. tití;ár: ha a megye termelő­szövetkezeti mozgalmát nézzük a zárszámadásokon keresztül, meg kell állapitani, hogy vannak eredmények az elmúlt évekhez viszo­nyítva is. Bár a számok tükrében inkább visszaesést mutatnak, Viszonylag a beruházások 35o ezer Forintról 437 ezer Forintra e­melkedtek. Azonban mindazokat a lehetőségeket, amelyek a megyé­ben rendelkezésre álltak az elvtársak nem használták ki. Az i­gaz, hogy a^megyei pártbizottság és az illetékes tanácsi osztá­lyok különféle erőfeszítéseket tettek. Az viszont fent állt, hogy a környezetünk által biztositott le­hetőségeket nem használtuk fel ugy, mint ahogy .cellett volna so­mogy megyében. Ugyanis ha megnézünk más megyéket megállapíthat­juk, hogy nagyobb lépésekkel mennek előbbre mint mi. nnek vala­mi okának kell lenni. Hőst a zárszámadások megtörténtek és tükör képe annak, hogy hol kell nekünk segiteni és a megyei tanácsnak. Ezt kell értékelni, hogy az elmúlt gazdasági évben nem tudtunk előbbre menni sokkal, S hogy éppen ezért milyen segítséget kell tenni, ez a jelentésből nem tükröződik ki eléggé. Ez az egyik dolog, amit a megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztályának értéke ni kell alaposan és következtetéseket kell levonnia.

Next

/
Thumbnails
Contents