MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959
9. ő. e. 1959. január 31. (104-133. o.) - 1. A Somogy megye területén élő nemzetiségek helyzete. Jelentés: 106-113
-13Akár az 1949-es népszámlálási adatokat nézzük, akár későbbi adatokat ha nézünk. Féltek a kitelepítéstől, és nemmerték az anya-,, nyelvüket magukénak vallani. Somogymegyében, a délszláv anyanyelvűek már lo szeresére bemerték vallani anyanyelvüket, kb. 35oo család. S ezek az adatok abból a szempontból jó mutatók, meghogy megláthatjuk hogy ennyi ember itt él, közöttünk, s nem meri magát az anyanyelvén bevallani, mert fél. _, alapvető feladat tehát az, hogy feloldjuk a nyugtalanság é s t félelem érzete i, ami" az "irt élő embereiére nenezeaiíc. 1^&5. l'^lvejoalg T^nnunlc az a kerdes, hogy mi az oka annak, hogy fejniük "a!ü, ffil'tiberek tartózkodnak a társadalmi, vagy politikai élettől. Szerintem, az csak részben valóséig, hogy ezek az emberek félnek a kitelepítéstől, és annak a hatása ez. Kétség kivüli, hogy ennek is nagy szerepe van, de véleményem szerint a másik oldalon fentáll az, hogy nagyfokú bizalmatlanság tapasztalható, és főleg ott, a hol a helyi állami és pártszervek.részéről is bizalmatlanság tapasztalható velük szemben. Különösen vitathatatlan a félénkség olyan községekben, ahol nem zárt településekben élnek. Adódik ez a bizalmatlanság abból is, hogy azokra az emberekre akik nemzetiséginek vallották magukat általában sandán néztek az emberek több sóge az elmúlt években, s nem tartották megbizható embereknek ezeket. Az utóbbi időben, ennek a gyengülését lehet lemérni amit mutat az, hogy a községek életében jobban résztvesznek, de még mindég nem megfelelően. A járási pártbizottságok és a megyei pártbizottság is, eléggé elhanyagolta a nemzetiségiek körében végzendő speciális munkát. A nemzetiségiek konkrét^problémájával való foglalkozást. Éppen ezért ez is olyan akadály volt, hogy ezek az emberek nagyobb bizalommal, és bátrabban véleményt nyilvánítani nem mertek. Felvetődik a jelentésbe..:., a Délszláv Szövstség mürödése terén leim álló pangás. kiért nem mardinek 2zek a szerveretek? Ki a:: oka ennek?'Azért nem ...állülne:.;, mert egyszer már nagyon rcsavz tap.rztala tuk volt a gyakorlatból, k-_y kiléttel; telepítve? Felvetet le Szirmai elvtár::;, kegy hogyan értelmezik a hitároz-ti fj -JIV ' B J_3,lí Ouil CZ 9iáY "öi."..! 1 JcUl m„Z U.ü J Eliiiil.-Lcl_L JiaGl x 0xj -Áu-/ü O'L • i.-o^X o b'X ^ — .iör;i ir^.-j-i-í r-i 4- -rí +* "Ml "" v* "*'"> " "Ipl '"H^f^l 1 ^ "'" i 1 """ "• P "^Ol "**"" "' " "t" T "'•,->-f-P'"" ü^iíi *_j na — J Lix 1/ j v J- 0 •-•« Liliéi U •-• •*! ^ < ~-.-~LV.J- J- cmU; L _*. ^Oc/ — -^ <j '•'*-• .u'.'l.,; >--«..i-'' 1/ t •*-*-*- ív w—• ezt az OJ azonazazoazo alatt. ri_r dolszlav nu slvooz eg t , m:.,gyar lányt, v... 0t , fordítva, ami bizony regebben nem forralt sí5. Tapasz tol ha te az is, ho 0 y lólszláv anyanyelvűek elkölt őznek olya;-- településekre, ahol aii^an^ elvét használni ne::, tudja. Pártbizottságaink araa ferditsanak ^ondet, hogy ezek lelő .;. nemzetiségi anyanyelvűek felé or5sza,„os beav trozás ne t Irt ér. jen semmi területen, kelünk jobban kell torele kii a:,-, a, ho^y ezeken a területeken akol nemzetiségié... élnek erőfeszítéseket tegyünk arra, hogy saját anyanyelvükön szüljünk hozzájuk. 3 a községi vezstemaek is tovább kell érvényesíteni ezen a terüle.en a marxizmus leninizmus nemzetiségi politikáját. A határozati javaslat 6. pontját helyes, ha me 0 vizs 0 áljuk. Arról van szó, hogy vizs0 álja me^, a kegyei Tanács a területen léve megoldatlan házingatlan problémákat. Azért váll, ez fontossá, mert nagyon sok igaz- . ságtalan döntés született ezerkel kapcsolatban az simult évedben, és különösen a nemzetiségi területen sok sértőd, tt embert lehet találni ebből kifolyólag. Tehát a 6. pont alatt értendő határozatot megkell vizsgálni, de olyanulormában, hogy a lényege me 0 maraijon, csal tanácsi vonatkozásban van hiba benne. n
