MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958
6. ő. e. 1958. június 7. (141-173. o.) - 1. Az értelmiség között végzett politikai munka helyzete és a további feladatok. Jelentés: 143-149
mü tu ^ - 6 - ®if~ • nem egy esetben szószólói lesznek ellenséges nézeteknek. Ez az egyrészt felemás, a fcleő szervek felé pedig inkább szektás magatartás bizonyos fokig még ma is elszigeteli okot, és ehhez hozzájárul a még meglévő ellenséges be'állitotts : .gu személyek propagandája is* A. fönnálló nehézségekkel az értelmiségi pártszervezetek nem tudtak megküzdeni. Egyrészt nem folytattak harcot a nehézségek ellen, másrészt a tömegek között végzett politikai munkájuk sem volt kiclégitő. A helyzetet még az sulyosbitotta, hogy egyes pártszervezetek a belső egységet sem tudták kialakitani^ Egyes személyi kérdések megborigák a párttagok egységét és erről sok esetben a pártonkivüliek nagy része is tud. Az értelmiség soraiban végzett ideológiai munkánk nem fogta át az értelmiség nagy többségét. A szervezett pártoktatásban 394 értelmiségi vett részt. Ebből 71 mint propagandista dolgozott, nem egy igen jól. Számosan vettek részt KISZ oktatásban is. Állami vonalon a pedagógusok részére szerveztek ideológiai továbbképzést, amelyben közel 6oo fő vett részt. Az általános kép az volt, hogy a konferenciákra nem igen készültek fel, - különös g< kési az elméleti kérdések kot. Az értelmiség között végzett politikai munkánk módsz'orei az eddigi tapasztalatok szerint helyesnek bizonyultak. Az értelmiségiek véleménye szerint az emberi hang, az emberséges bánásmód ez a párt helyes módszerének alapja. A párt és a kormány politikáját jónak tartják, helyeslik és elfogadják. A helyes^politika azonban nem mindig érvényesül a gyakorlatban. Több birálat hangzik el azonban a járási szervekkel, - különösen a barcsi járásban és a siófokiban - a JB, egy-egy munkatársának magatartása miatt. Igen jól dolgozik a pártbizottság a csurgói, a fonyódi, kaposvári, marcali járásban és az utóbbi időben Kaposvár városban. Az alsóbb pártszervezetcinkkkel a helyzet e téren nem a legjobb, mert igen kis részük foglalkozik helyoson az értelmiség kérdésével. Ennek oka egyrészt egyes elvtársak szektás, értelmiségellenes magatartása, másrészt egyes értelmiségiek elzárkózó, bizalmatlan és nem egy esetben ellenséges magatartása. De okozza ezt a helyes politikai elvek félremagyarázása és helytelen alkalmazása is. ./.