MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958

4. ő. e. 1958. február 8. (91-131. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzete és 1958. évi gazdálkodási tervének ismertetése. Jelentés: 93-104

... 7 a munkához, r

'hol a járási mezőgazdasági - sz'tályok a tsz- okhez b osztott gazdasági fölügyelőktől folyamatosan számonkérték a tervké szitésbon vald segítségadást, Syeng ebben, de kielégítően indult be a tervezés a fonyódi és sidfoki járásokban, caig a kaposvári, barcsi és a osurggdi járásokban többségükbon csak karCftsony után kezdtek munkához a tsz-ek

c A gazdasági felügyelők túlnyomd többsége jdl sogitetto a tsz- • eket: ezt a tsz. elnökök is hangoztatták* /Kaposfrári Szabadságzászld, Vízvári Vöröscsillag, Sávoly Újélet -atb

0

/ Néhány halyen igon jd sogitaéget adt^k a tsz-t patronáld dolgozok is

0 Pl. Kercsoligeten Szabados Dezső, a Cukorgyári 'célgazdaság foagronómusa, Somogycsic sóban a Magtermeltető Vállalat dolgozói, A terveket a szakemberek .?. tsz-ek elnökeivel, vezetőiV-J1 együtt kés-itették. A tagok '• tervek készítésében csak aránylag kovés tsz*-bon vettek részt: kercseligoti Buzak'-lász, a kaposvári Sáabrdság Zászlóban és még néhuny*tsz-ben az egyes üzemág^k vezetői ma.uk készi tették el résztervüket, a szövetkezetek többségé bon a tagok a mindennapi-beszélgetés során szóltak hozzá a terv főbb pontjaihoz, /Főleg az állat vásári ásókhoz, építkezéshez, nagyobb gép vásárlásához/, A tervkészítés során szerzett tapasztalataink szerint a főbb kérdések ügyé b-n -adott tanácsokba tervekben az alábbiak szerint realizáld dnaks A munkaerőhelyzet megyei szinten előre láthatói--g javulni fog, A javulás az egyes tsz-ekben vagy ugy köv étkezett be - és ez az általános hogy ?;• saövotkesetek a kezdeti elzárkózás után vettet .fel uj tagokat vgy pedig ugy, hogy a kényszerű helyzet következtében ésszerűbb vetésarányokat állítottak be a tervbe* Az elsőre példa a mozőcsokonyai ITjerő, ahol tavaly kb, lo kh szantd jutott úgy tagra, most pedig a tagság me

;

gké tsze-eződésével ugy javult •• helyzet, hogy birni fognak a szántóföldi növényekkel, :

de fejleszteni tudják állatállományukat is". A másodikra példának emlithetjük somogycsiesdi Kertészeti szövetkezetet, ahol az elmúlt évben - tel jesen figyelmen kivül hagyva a műnk a erőhelyzetet - loo kh szántóföldi kertászetet állitottak be és egész évben napszámosokkal k SL1 itt dolgozgatniuk, most e kertészet területét reális megfő ntolá/S a lapján polcként ették s vetéstervük olyan, hogy minden növény megmunkálása bizto;3itható lesz, a takarmány termő terület nőve lésével az eddig telj oson elhanyagolt állattenyésztésben . is előreléphetnek ,és fokozatosan javíthatják a talajerővisszapdtlás kelyzetét, A t r-vekböl kitűnik, hooy * tsz-ek megfogadták a;: állattenyésztés fejlés tósét 3 evasoló jd tanácsok t, SJ|J|te minden termolős övetk.,v;et növeli takarmány termő területét, külipt)sen a szálr<stakarmányoké Vta ezan belül a pillangdsokét. :A somoöy#ili Petőfi tsz-nél pld, a -* lálvotésekkoi több minte 3o $. lesz a pfll'ngds terulotek aránya; a balatonkiliti Dózsánál 3o kh. vöröshere felülvetessél j^vitják n jövő "év tak"-rm''nyhelyzetát. Az abraktak rmányokon belül növekszik az ősidárpa arány/

5

,, A kukorica területi arányában előreláthatdan lényeges változás nem lesz, A megfelelő takarményalap bistovitásával bátrabban növelik kö.aös állat állományuk-t is a szövetkezetek, Elsősorban a szarvasmarhaállomíny növekszik majd, de jelentős növök ;dés várható sertésnél is. A kutasi Haladás tsz-ben 25 szarvasmarhánál lesz több október'.végén, mint'-• gazdasági évkezdetén, a tabi Uj életben 24-db. lesz a szarvasmarha létszám növekedése, Sok szövetkezet hizial majd szarvasmarhát.