MSZMP Somogy Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1957

3. ő. e. 1957. október 28. (59-100. o.) - 1. A politikai bizottság határozatának végrehajtása, az átlagbérek alakulása a megye üzemeiben. Jelentés: 59-63

- 2 ­megteremtsék az alapot a helyes átlagbér kialakításához ótf • annak rendszeres ellenőrzéséhez. A tapasztalat azt mutatjav-Gtá hogy a kormányhatározatot a vállalatok többsége, kevésbé jór 1 ^ hajtották végre. Pl. a Texfcilmüvekben, vagy a kaposvári Ruhaüzemben a teljesítménybérben 1956.-ban a dolgozók 85.6 %-a, dolgozott. 1957. III. negyedévében a dolgozóknak 95 %-a dolgozik teljesítménybérben. Azért értek el ilyen ered­ményt, mert egyes munkafolyamatoknál is bevezették a telje­sítménybére zést, ahol azelőtt időbérben dolgoztattak. A Somogy Megyei Téglagyári ES-nél 1 %-a.I többen dolgoznak tel­jesítménybérben, mint 1956. azonos időszakában. De több üze­met fel tudnánk e területen sorolni. E jó eredmények mellett vannak rosszak is. Pl. a Baromfifel­dolgozó Vállalatnál 1956.-ban a dolgozók 4o /S-a dolgozott darabbérben, 1957. III. negyedévében a dolgozóknak csak 29 %-a, vagyis 71 %-a időbérben dolgozik. De helytelen volt a megyei tanács ipari osztályának is az állásfoglalása egyes üzemeknél, mint pl. a Patyolat Vállalatnál, ahol az órabéres teljesítmény bevezetését adta ki feladatul, mig viszont az üzem dolgozói zömében a teljesítménybért követelik. Itt még meg kell említeni azt a hibát is, hogy a Megyei Tanáds ipari osztálya a bérezési formák kialakításánál is nem a kormány rendeténck megfelelően járt cl, mely előírta, hogy 1956. III. negyedévi boralapot kell a vállalatnál megtartani 63 ehhez + lo $S-os emelést kell engedolyczni, Ezenbelül a vállalat igaz­gatója, a párt, Ü.B. valamint a dolgozók közösen döntik cl, hogy milyen bérozéai formát alakítanak ki a vállalaton belül. Itt az ipari osztály által diktált bőrformát, az időbér foju­mát vezették be ds a tavalyi béralapríál alacsonyabb béralapot engedélyeztek. Ez a dolgozóknál ós a területi szakszervezet részéről felháborodást eredményezett és tiltakoztak az ilyen bérezési forma ellen. , Összefoglalva: Elég lassan és vontatottan halad vállalataink­nál a. teljesítmény bérre való átállás és sok esetben fele más megoldásra törekednek, gazdaságvezetőink és 3ok esetben párt­vezetőink sem mernek fellépni a dolgozók jogtalan követelésé­vel szemben. Ilyen pl. a Kaposvári Mértékutáni Szabóság, ahol az állásidőt 6 Ft-os órabérben szanálják el, mig a darabbér­ben dolgozók idejét 4.7o-4.8o Ft-ban számolják el. Ez meg­engedhetetlen, sokkal kedvezőbb annak a dolgozónak a kerese­te, aki mennél többet lóg az üzemben, vagyis munka nélkül tölti el idejét. De tapasztalható volt a Patyolat Vállalat­nál is ilyen jelenség, ahol az engedélyezett 4 Ft-os ebédidő kifizetés helyett G Ft-ot számfejtettek. Az uj bérezési forma bevezetése, illi a ré~i darabbérek ^-os túlteljesítésének csökkenése vállalatainknál igen nagy nehóz­ságbo ütközött., mert nem készítette elő flapos politikai mun­ka ós így a dolgozók nehezen értik meg azt, hogy a kifizetett bérek mögött termelésnek is kell lenni. Még meg kell említe­ni azt is, hogy a bérezés felülvizsgálata r.lapján megtörtént az intézkedés arra vonatkozólag, hogy további területen is, ahol a darabbérezési forma nem helyes, a személyi bér, vagy' személyi bőr + prémium bérrendszert kell bevezetni, Pl. a szolgáltató vállalatoknál, javító munkáknál. »/

Next

/
Thumbnails
Contents