MSZMP Somogy Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1957

3. ő. e. 1957. december 9. (184-205. o.) - 1. A termelőszövetkezetek zárszámadásának politikai, gazdasági eredményei, és megszilárdításuk további feladatai. Jelentés: 185-192

prfcosfai Buzakalászban, ahol több mint 80 Ft-ot osztottak, ugyaff akkor csak annyi abraktakarmányt tartalékolt*, amely a jelenlegi közös állatállomány részére elegendő,, Ennél azonban meg kell jegyeznünk, hogy a tsz-nek nincs megfelelő tároló helye, ezért osztott ki oly sok abrakot. Nincs közös istállójuk sem, amely elengedhetetlenül szükséges lenne az állatállomány növeléséhez. Van ugyan egy kihasználatlan istálló az ottani Uj Élet tsz. majorjában, de a két termelőszövetkezet közötti, nem kívánatos viszony miatt nincs arra remény, hogy ezt as épületet a Buza-Kalász elfoglalja. Ez a tsz közgyűlésen ugy határozott, hogy amennyiben módjában lesz állatállományát számszerűleg fejleszteni, akkor a tagok összeadják a takarmányalap kiegészitő részét. Vagy pl. a tahi járásban a törökkoppányi Rákóczi Tsz, ugyancsak több mint .7o. Ft-ot szándékozik kiosztani, ugyanakkor sem a tartalékolással, sem pedig a« állammal szembeni kötelezettség teljesítésével nem törődnek kellőeu Komoly hiányosság az, hogy egyes tsz-ek - mint pl. a mikéi Kossuth, a nágocsi Uj-Hajnal - munkaegységenként 8-I0 kg. között osztanak abraktakarmányt. Ugyanakkor nem gondolnak arra, ha ezt a közös állatállomány feletetósére használnák fel, sokkal nagyobb jövedelmet biztositana számukra, pl. a kukorica kg-ja 1 ft, 1 kg. hus előállításához kell 6 kg csöves kukorica, az 1 kg. elpállitofct hus értéke élősúly kg-onkgnt 15-18 Ft. így tehát ha a közös állatokkal etetik fel az abraktakarmányt, 6 kg. kukoricán megmarad a közösségnek lo-12 Ft-ja. Ha egy kétszáz holdas tsz-t veszünk alapul, ahol kb. 6000 munkaegységet értek el és csak egy vagon kukoricával kevesebbet oszt és azt hizlalásra forditja, munkaegységenként több mint 4 Ft-al emelkedne jövedelmük. Továbbá hiányosságként kell megemlíteni, hogy a termelőszövetkezetek többsége a fennálló rendelkezések, valamint az alapszabályban rögzítettek ellenére sem állitja be a , földjáradékot, amely visszataszitólag hat a földdel rendelkező parasztság felé. A legnagyobb hiányosság a tsz-einknél az, hogy a minden eddiginél nagyobb idei osztalékot nem ismertetik a kivül állókkal, s ennek a gazdag esztendőnek az eredményeit nem népszerűsítik, nem használják fel a szövetkezetük számszerű gyarapítása érdekében. Ez tapasztalható mind a községi, mind a járási párt- és tanácsi szerveknél dolgozó elvtársak részéről, akik ugyan megjelennek a tsz-ek ./•