MSZMP Somogy Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1957
3. ő. e. 1957. november 25. (134-183. o.) - 1. A siófoki járási párt-vb jelentése a falusi pártszervezetek irányító, ellenőrző tevékenységéről, a tömegkapcsolat megjavítása terén lévő feladatokról. Jelentés: 136-143
Összegezve, a párt falusi politikai munkájának kiszélesítése területén értünk el kezdeti eredményeket a pártszervozotok irányításával, a tömesszorvezotek munkájának segitségével* **z elért eredmények elsősorban annak köszönhotők ; hogy a tönogszorvezetek jellegüknek megfole-Een igyekeztek mozgósítani tagságuk'ogy^ részétjamely kihatott a tömegszervezete ken kivül lévő pártonkívüli dolgozókra is, akik az alapvető politikai kérdésekben mind közelebb kerültek a párthoz.' -&z eredmények mellett még igen sók káros nézet, helyto— len'gyakorlat gétolja a helyes oömogkapcsolat elmélyítését:* %y pl« pártszervezeteinknél egyes helyeken elterjedt az a nézet, hogy "elegen vagyunk," "e^eg erősek vagyunké -^i Minden kérdésben noa éjjfc velünk egyet,.,,'arra non, is számítunk* ' nincs rá szükség • Súlyos hiba némely esetben a Járási Pártbizottság szemléletében i$ és a párt szervezet nzonW) etében is, hogy kezünkben van a hatnloip* ezért mindent-meg tudunk oldani adminisztratív utón, Sokszor nom vesszük figyelembe, hogy az á&mim} sztrativ iíítézkedé^ a megoldás egyíkj de nem egyetlen módja, és hogy még a helyes adminisztratív . intézkedések is károsak lehetnek, ha nem kis.ord őket; a politikai felvilágosítás, ha a tömegek-nem, gr." "rv,i. meg helyességéből,^ Fontos feladatokat kell megold-r^k, mint a tsz, tagok és kilépettek viszonyának rendezése,, ^ár ez utóbbi egy-két hónapban van javulás ezen a téren B,kilitin és Buszodon, a tsz.párttagok rendszeror sen foglalkoznak a kilpott tsz,tagokkal, egyéni parasztokkal t £őleg szegényparasztokkal, melynek eredményeképpen a b.őszödi tsz-be 2, a b.kilitibe pedig 5 családot vettek fel, az elmúlt hetok során* Ha előbbre akarunk jutni, mái" pedig előbbre akarunk, akkor a tél folyamán a falusi pártmunkánk gerincévé az agrár tézisek ismortetését és magyarázatát kell tennünk* •Komoly-fogyatékosság munkjnkban az is, hogy a községekben a rendszeres pártpolitikai felvilágosító munkát nem tudtuk elérni* A köz*'ségekben folyik ugyan a pártonkívüli tömegekkel a t^náoskozás egyrészt pártnapokon, másrészt a párttagok részéről egyéni beszélgetésen keresztül, azonban ez nem teljes mértékben fogja át a dolgozó' tömegeketo & ko^é-r-^: ••..••;;: xoszé'b •-*-•> •-i v,rtr *-:-iek meg az egységes nép- . nevelő esopörcok, /ahol aeg vannak Is, nagyon gyengek/ Így s 3?árt szava**!., Í:.'-VGÍŐ felvilágosító munkával nem tudunk közvetlenül eljutni a dolgozó parasztság széles tömegeihez^ Ezért mutatkoznak meg més sok helyen helytelen ideológiai nézetek és ezért fordulhat előj'hogy a dolgozó parasztság egy része az ellenforradalmi hirogzteleseknok helytnd. Előfordul olyan nézet, a dolgozó parasztság egy részénél, hogy pl* a begyűjtés eltörlését, vagy ?\ kötelező vetésterület megszüntetését ellenforradalmi vívmánynak tekintik. Mondjak, ha nem lett volna ellenforradalom nem élnénk ugy mint élünk* %ndozok arra figyelmeztetnek benünket, hegy_ a párt tömogbef olyasanem 'megjavítása, n tömegek megnyerése érdek ében halad oktalanul meg kell szervezni a széles népnevelő hálóztot,, a kommunisták és a tö. megszervezotek vezetői, valamint p. tömegszervezeti tagok lográtenafíto* tebb.rétegéből, nkik képsek ^rra, hogy a dolgozó tömegek között élvo neveljék okot, vitázzanak veiül, segitsók okot abban, hogy megértsék a párt politikájának alapvető kerééscit.
