MSZMP Somogy Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1957

1. ő. e. 1957. március 22. (71-92. o.) - 1. A megyei pártbizottság és intéző bizottság kibővítése. Javaslat. Hiányzik - 2. A megyei intéző bizottság eddigi munkája, további feladatok. Szóbeli beszámoló: 76-85

! / ^ posan'körül és ne általánosítsanak, ^bbe belefért a becsületes és a becstelen is és a bizonyos 60 százalék, akikkel soha nem tö­rődtek. Ez az elvhü pedagógusok biztonságérzetét egy kicsit meg­ingatta, ugyanakkor soknál.a jogtalan biztonságérzetet váltotta ki. Somogyban is történt olyan, amikor pedagógus aktivan részt­vett megmozdulásban, történt olyan, hogy nem mondták meg neki mit is akarnak, de volt olyan is, aki tudatosan állt oda. Régen egy pedagógust egy pofon miatt elhelyeztek, most miért nem lehet ezt alkalmazni. Nálunk is van két fiatal tanitó, az egyik Lenin egyetemet végzet. Meg kell mondana^ hogy amikor megkezdtük az ellenforradalom után a párt szervezését, ezektől kaptam a legnagyobb pofont. Azt hi­szem a mi fiataljaink mindent nagyon készen kapnak. Nem azt akarom, hogy ne adjunk meg nekik minden tőlünk telhetőt, hanem az isko­lákon, egyetemeken történő nevelést kell megváltoztatni. Amikor a gyermek^elhagyja az iskolát, több esetben összeütközés­be kerül a pedagógussal. Az ifjúsági szervezeteknél is ugyan ugy akarják a fegyelmet biztositani, mint az iskolában. Nem sza­bad a szülőket ennél az esetnél sem kihagyni. Ha probléma van a serdülő fiatal emberrel, keressék fel a pedagógust. Tegnapelőtt jelent meg egy cakk a Népszabadságban Öreglakról. Ez ugy állitotta be, hogy baj volt, hogy mi termelőszövetkezetet akartunk a nép akarata ellenére szervezni. Ezek a cikkek nem minket orvosolnak, hanem éppen az elvi, ideológiai egységet akar­ják veszélyeztetni. Én egyszer sem láttam a cikk Íróját és azt irja velem beszélt. Elvtársak, hol történt oly^an, hogy szervezés, felvilágosító munka nélkül alakult meg termelőszövetkezet, hol nem volt ez harci kérdés? P a r k a, 3 elvtárs Zeics, egyénileg dolgozó paraszt. Helyeseltem Szirmai elvtársnak azt a meghatározását, hogy a tömeg­szervezetek a transzmisszió szerepét betöltsék. De azért szüksé­ges volna a régi módszerből, hogy nyilt pártnapokon megvitatnánk a határozatokat. Komoly intézkedéseket tett megalakulása óta az MSzMP, amivel nyugodtan oda állhatunk a tömegek elé. Sokan ugy vetik fel, hogy az elmúlt 12 év minden tette rossz volt. Me^ kell mondani, hogy ez nem igy^ van, mert 1948-4-9-ig terjedő Idő a magyar műnkásmogazlom dicső korszaka volt. Hogy azután tör­téntek hibák a párt és a kormány munkájában tagadhatatlan tény, de nem lehet ugy>wegitelni, mint egyesek teszik. Az októberi eseményeket nevezzük ellenforradalomnak, mert az volt. Az az egy szó, hogy októberi esemény, nem határozza meg vil%osan, hogy mi volt. Az ellenforradalom forradalomnak mondja, mi pedig világosan mondjuk meg, hogy fehér terror volt. A sajtó és a rádió már sokkal jobb mint másfél 2 hónappal ezelőtt. De még mindig vannak kivánni valók ezen a téren, fabon vitattuk Révai elvtárs cikkét. Sok hozzászólás volt a Népszabadságban is. Magam is beleegyeztem, egyetértettem vele, csak türelmetlennek tartottam. Ezt már megmásítottam. Révai elvtárs sze»r»délyesen vetette fel a dolgot, hogy a pr©letáhatalmát megvédje. Van sok visszaállítani való, amit az ellenforradalom hatására tettünk. So­kan ettől félnek. ./.

Next

/
Thumbnails
Contents