MSZMP Somogy Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1957

3. ő. e. 1957. október 28. (59-100. o.) - 1. A politikai bizottság határozatának végrehajtása, az átlagbérek alakulása a megye üzemeiben. Jelentés: 59-63

i Szirmai Jenő elvtárs

; összefoglalója az-elso napirendhez A bérezés problémája mindig a legnehezebb problémát jelentett üzemi és központi ázinten egyaránt. Ezért azt megállapítani, * hogy az átlagbérezéssel kapcsolatban az üzemek nem csináltak semmit nem volna.helyes dolog. Némelyik többet, vagy kevesebbet, de tettek ennek érdekében intézkedéseket. Nem lehet véletlen, hogy Somogy megyében jelentós eredményeket értek el az üzemek. Ha nézzük a termelékenységet 1 ;o-'al jobb, mint a tavalyi, a cukorgyár kivételével, amely nem reális adatot mutat. Ha mindezt figyelembe vesszük láthatjuk, hogy nem olyan rossz aránylag némely üzem kivételévél a bérezés, a termelés területén elért eredmények és egyebek. Azt is látni kell, hogy nem volt könnyű a mi vezetőinknek, az-üzemek igazgatóinak műszaki vezetőknek, párt és szakszervezeteknek lent az üzemben egy ellenforradalom után helyes Bérezést kialakítani. Könyebb m-gállapitaM elveket, mint a gyakorlatban végrehajtani. Hiába más nekünk az elképzelésünk, ha a dolgozókkal nem tudjuk megértetni. Az egyik leglényegesebb hiányosság, hogy alapjában .véve nem me^ felelően ismerik az átlagbérrel kapcsolatos határozatot. Nem ismerik annak a célját. Mi a célja? Biztositja a bérek és az életszínvonal tervszerű emelkedését. Megakadályozza a bérszint olyan gyorsmérvü emelkedését, amelyet nem tud követni reálbér emelkedése. A forint értékállóságát is hivatott megőrizni, amit a határozat is kimond. Megakadályozza a keresetek egyenlőtlen emelkedését. A munkások keresete ne emelkedjen a művezetők keresete fölé, a gépipari munkások keresete ne haladja meg a bányászokét, bizonyos részig betartja azt a politikát, amely egyes területen egyensúlyozza a béreket, Az ipar fontosságának megfelelően.Biztositja, hogy a dolgozók reálbére állandóan és fokozatosan emelkedjen. Ez az átlagbér bevezetésének az alapvető gondolata. Ezt nem sikerült megértetni széles körökben. Mert nem ismerik a határozat célját, hiányzik ennek megfelelő tudatosítása. Nagyon kevés olyan pártszervezet van, mint a Magasépitő Vállalat pártszervezete, hogy megtárgyalták a dolgozókkal. Nem tudják a párt tagok sem, hogy hogyan foglaljanak nem egy esetben állást. Nagyon 'komoly fogyatékosság van a gazdaságvezetőknél is, hogy nem mernek igent, vagy nemet mondani. Nem merik ezt mondani, hogy elfutottunk a bérekkel, hogy helytelen bérezést vezettünk be, hogy nem lo-15 %-ot emelkedett a bér, hanem 25-3o &-ot is. Elvként le kell szögezni, hogy a munkásoknak nem csökkenhet a bére az elmúlt III. időszakához viszonjitva olyan értelemben, hogy. a I0-I5 %-os béremelést minden körülmény között biztosítani kell. A törvényes rendelkezést, ami a munkások fizetésének emelkedésére vonatkozik, be kell tartani. Ugyanezt mondhatjuk el a másik oldalröl is. Nem emelkedhet többet, mint amennyit a törvényes rendelkezések szerint emelkedhet. Sem egyik, sem másik oldalról nem lehet megsérteni ezt az^elvet. Nem helyes* az, amit a Patyolat Vállalatnál is csináltak, hogy a munkások . kevesebbet keresnek, mint az elmúlt évben. Meg kell értetni a gazdasági vezetőkkel, a műszaki vezetőkkel az átlagbér beveze tésének a jelentőségét. Az ebből fakadó feladat a munka jó megszervezése, a munkáidé' kihasználása. Az illetékes gazdasági vezetők a felelősek a határozat végrehajtásáért és nem lehet más szervre átháritani. Ezt világosan meg kell mondani. El kell ' érni, hogy a funkcionáriusok fent és lent ismerjék ezt a határozatot, bátran merjenek állást foglalni ezzel kapcsolatban.