MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989
67. ő. e. 1989. január 11. (2-121. o.) - 5. A megyei pártbizottság állásfoglalása a politikai nyilvánosság kiszélesítésére, s a további feladatok. Jelentés: 48-57 - Szóbeli kiegészítés: 58-62
a városi és természetesen városkörnyéket is érintő lapok indítása, amelyben a helyi tanácsok dicséretes összehangoló, támogató szerepet vállalnak. Megfogalmazódott nemrégiben Kaposváron egy közösségi ifjúsági profilú rádió indításának igénye, melyben lehetőségeihez képest a megyei pártbizottság is részvényes szerepet vállalhat, továbbá a megyei tanács koordinációjában tudomásom szerint alakulóban van egy megyei hetilap koncepciója is, esetlegesen azzal az alternatívával, hogy a Somogyi Néplap lapgazda szerepében is szívesen osztoznának. Újkeletű kezdeményezésről, nyilvánosságteremtésről tanúskodó törekvések ezek, amelyek az eddigi megyei lap számára nemcsak kihívást, hanem ösztönzést, versenyhelyzetet is jelenthetnek. Mint ismeretes a Politikai Bizottság legutóbbi álláspontja szerint a megyei lapok gazdái továbbra is a megyei pártbizottságok lesznek, ám, hogy ezt a gazda szerepet miként töltjük be, a kézivezérlés túlhaladott módszereivel szemben milyen követelményrendszert fogalmaztunk meg, melynek nyomán a pártsajtó szerep, a sokszínű, közhasznú megyei újság megjelentetése igényével összehangolható lesz, tehát mindez egy aktív, intenzív végiggondolást igényel. Egy erről szóló javaslattal kívánunk majd a megyei párttestület elé lépni, azt kérve, hogy a testület követelményrendszere legyen a mérvadó a lap megítélésénél az új sajtótörvény szellemében. Népszerű, politikailag jól orientáló, közéleti kultúrát képviselő lap gazda szerepére kell tehát vállalkoznunk, nem gátolva azt, hogy az új lehetőségeknek megfelelően , akinek elegendő pénze és korrekt közéleti koncepciója van hozzá, indítson más megyei lapot is. Az olvasóké, az előfizetőké ebben utolsó, a perdöntő szó szerintem. Tisztelt Pártbizottság! Befejezésül arról szólnék, hogy van a nyilvánosság kiszélesítésének egy olyan dimenziója is, amelyre lehetne ugyan határozatot hozni, de deklarálni nagyon nehéz. Jellemző módon mégis pártmunkások vetették fel a viták során, arra utalva, hogy a nyilvánosság megteremtéséhez beidegződéseket kell feloldani önmagunkban is, új viszonyulásmódot kell kialakítani, és ez elég sok vajúdással, esetenként egyéni meghasonlással is jár. Mert manapság érthető okok miatt erőteljesebb a nyilvánosság kritikai funkciója, mint az un. igazoló, legitimáló szerepe. Ezen természetesen hosszan lehet meditálni, ám eközben a teendők sürgetőek, és az idő kevés. A számvetést a testületek elvégezhetik, ám, hogy a pártnyilvánosság kiszélesítésével őszinteség értékében mire jutunk, az attól is függ, hogy az általában vett igenlés mellett a testületek tagjai, az apparátusban dolgozók, az alapszervezetek tisztségviselői miként tisztázzák saját hozzáállásukat. Feltehetően a