MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

67. ő. e. 1989. január 11. (2-121. o.) - 3. Tájékoztató a megyei első titkárok értekezletéről. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 4. Somogy megye 1988. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 13-23 - Tájékoztató: 36-43

m M 6 A foglalkoztatáspolitikai eszközök a kisebb területi feszültségeket segitet­ték feloldani. A közhasznú munkavégzés feltételeit 1988-ban ujabb négy ta­nács teremtette meg /Nagyatád, Nagybajom, Böhönye, Marcali/. Az országos és megyei foglalkoztatási alapból öt gazdálkodó szervezet összesen 18 millió fo­rint támogatásban részesült. Ebből 150 fő részére biztositanak munkahelyet. A november 1. óta igényelhető újrakezdési kölcsönt eddig tiz főnek biztosí­tottak. A megyében területenként és rétegenként eléggé eltérően alakult a lakosság életszínvonala. Az ezt alapvetően befolyásoló lakossági pénzbevételek az or­szágos 13 %-tól elmaradva, 7-9 %-kal nőttek. A munkaviszonyból származó jö­vedelmek csak 4-6 %-kal emelkedtek, s kismértékben csökkentek a mezőgazdasá­gi termékértékesítésből származó bevételek. A nettó átlagbérek az iparban, a mezőgazdaság állami szektorában, a közlekedésben várhatóan 6-8, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekben 4-5, az építőiparban 2-3 %-kal emelkedtek. A reálbér jelentősen csökkent, éves szinten elérheti a 8-10 %-ot is. Ez a lakosság túlnyomó többségét érzékenyen érinti. Ezen belül jelentős a szóródás. Az egyedülálló alacsony nyugdijasok, a többgyermekes családok, a pályakezdők - különösen azok, akik lakásra gyűjtenek - egyre nehezebben élnek. A lakos­ság jövedelemkiegészítő tevékenysége mind nagyobb szerepet játszik a főál­lásból származó jövedelmek csökkenő reálértéke miatt. A korábbinál lényege­sen többen vállaltak munkát a magánszektorban, vagy vállaltak nem adózó, il­legális tevékenységet. A statisztikailag nem mérhető illegális munka értéke a jövedelmeket jelentősen differenciálta. A megyében is van tehát egy olyan réteg, amely az átlagtól eltérően gazdagodik, ugyanakkor a lakosságnak van egy olyan - az előzőekben már emiitett - rétege, amely egyre jobban leszakad az átlagtól. E növekvő különbségek a lakosság többségét természetesen irri­tálják. Tovább folytatódott a lakosság körében a tartalékok felélése. Emelkedett a lakossági hitelállomány, nőtt az eladósodás, gyakoribbá vált a hiteltörleszté­si kötelezettségek elmulasztása. A betétállomány növekedési üteme csökkent. Az érdeklődés eltolódott a magasabb kamatozású takarékossági formák /pl. le­téti jegy/ felé. Tovább romlott a hitel-betét arány.

Next

/
Thumbnails
Contents