MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

67. ő. e. 1989. január 11. (2-121. o.) - 3. Tájékoztató a megyei első titkárok értekezletéről. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 4. Somogy megye 1988. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 13-23 - Szóbeli kiegészítés: 24-29

A szakszervezetek akarnak és tudnak is tenni, de nem a régi módon. Az áremel kedést nem fogják a szakszervezetek megmagyarázni, az a kormány dolga. Nem hirdetnek sztrájkot, de az érdekvédelmet gyakorolni fogják. A gyors nyereségnövekedés inflációt jelent, ezt meg kell mindenkinek érteni. A szakszervezeti mozgalom ragaszkodik a kivívott jogaihoz. H e r n e r Endre elvtárs, p

b-tag: A TESZÖV nevében köszöni a termelőszövetkezetek érdekében teendő intézkedéseket. A szövetkezetek vezetői komoly intézkedéseket tettek, azonban ezek nem hozták meg a szükséges eredményeket. Döntően külső okok idézték elő, hogy a szövetkezetek ilyen súlyos helyzetbe kerültek. Az elnökség kérését tolmácsolja, amikor kéri a megye állami és politikai vezetését segítse, hogy a kormány Somogy megye agrárágazati helyzetét vizsgálja meg. Indokoltnak tartják nyilvánítsák Somogy megyét aszály-súlytotta körzetnek. Azért köszönetét fejezi ki, amit 8 termelőszövetkezet érdekében tettek, de még legalább 30 ilyen szövetkezet van a megyében. Szükség van az új formák gyors elterjesztésére. Az elnökségnek azonban az a véleménye, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságot az ország nem nélkülözheti. Illúzió, hogy a farmgazdaság megolda a mezőgazdasági termelést. Csak akkor tud a kistermelés eredményt produkálni, ha mögötte van a nagyüzem. Támadják sokan a nagyüzemet, sztálini formának nevezik. A szövetkezetek kongresszusra készülnek, ott kimondják, hogy igenis szükség van a nagyüzemekre. A kisüzemeket a nagyüzemeken belül kell megvalósítani. A szövetkezetek betöltötték és a jövőben is betöltik stabilizációs szerepüket. Dolgozni, termelni akarnak. Kéri adja meg a pártbizottság a politikai támogatást a szövetkezeteknek. Nem tapasztalta, hogy az áremelkedéseket a mezőgazdasági dolgozók rovására irnák, de az ország más részében ilyen hangok halászának. A mezőgazdaság 12 százalékkal kap többet az áruért, de az élelmiszerárak mégis 20 százalékkal nőnek, a különbözetet a költségvetés kapja. A szövetkezeti dolgozók 30 éve nem hallatták hangjukat a lakásellátás miatt. Évtizedekig rosszabb feltételeket kaptak a lakásépítési hiteleknél a falusi dolgozók. Hitelekből, lakbérdotációból a falusiak keveset mondhatnak magukénak. Nem tartják a jelenlegi helyzetet igazságosnak. Tolnai Sándor elvtárs, pb-tag: Nem azonos az ipar ügye az építőiparral és a mezőgazdasággal. Tisztázni kell mit jelent a fejlődés. Ha csak mennyiségi növekedést értünk alatta, akkor helytelen úton járunk. Fejlődés az is, ha jövedelmezően és hatékonyan gazdálkodnak. Nem lehet a fejlődést azonosítani a mennyiségi növekedéssel. Felvetődik nem kellene -e a területi pártszervek feladatait a gazdasági szférában gyökeresen átértékelni? Minimális a beleszólási