MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. november 16. (216-276. o.) - 2. A közmegegyezés alakulása, helyzete, a megye fejlődésére gyakorolt hatása a hazafias népfrontbizottságok munkája és tapasztalatai alapján. Előterjesztés: 227-239

- 10 A vallásos emberekkel, az egyházak képviselőivel kiegyensúlyozottak kapcsolataink. Az egyházak magasra értékelik a korrekt, egymás világnézetét tiszteletben tartó megyei népfrontpolitikát, a rendszeres párbeszédet, az állami vezetőkkel való találkozókat, tájékoztatókat. Az egyházakkal szembeni korábbi bizalmatlanság, a velük kapcsolatos tanácstalanság a községekben is mérséklődött, de még vannak vélelmek, hogy igy marad-e a jövőben is, avagy más politika vezérli e viszonyokat? A hivő embereknek visszatetszőek az esküvők, temetések, keresztelők, a papok közszereplése előtt még előforduló helyi egyeztetések. A lelkészek többsége készséggel működik közre a nemzeti harmónia megteremtésében. Az uj közmegegyezés nélkülözhetetlen feltételének tartják a vallásos emberek és a papság jó közérzetének fenntartását. Humánus, emberközpontú szocializmust várnak, ehhez felajánlják intézményeiket, tudásukat, tapasztalataikat. A fiatalok jellemességre való nevelésével, a családokkal, az idősekkel, a lelki támaszra szorulókkal, a betegekkel, a szociális segitséget igénylőkkel az eddiginél is többet akarnak törődni, s messzemenő együttműködésre készek a mozgalmi és az állami szervekkel. A nemzetiségiek megyénk 17 községében élnek vegyesen a magyarokkal. Teljes jogú állampolgárként elfogadják politikai céljainkat. Lakócsa és környékének délszláv települései jobban megőrizték nyelvi közösségüket. A németlakta falvakban erősebb a természetes asszimiláció, itt hiányoznak az anyanyelvi oktatás feltételei. Hagyományápoló, mükedvező csoportjaik működési gondokkal küszködnek. Kapcsolataik rendszersek és bővülőek a Jugoszláviában, illetve a német nyelvterületeken élőkkel. A közelmúltban megszerveztük kongresszusi küldöttválasztó gyűléseiket, nemzetiségi munkacsoportunk figyelemmel kiséri életkörülményeiket, eljár oktatási és kulturális ügyeik képviseletében. A cigányság beilleszkedését, munkába állását, iskoláztatását a népfrontbizottságok is csak szerény mértékben vitték előre, bár e célból számos jogi, egészségügyi előadást, fórumot tartottak, munkacsoportokat hoztak létre. A megye több mint 22 ezer cigánylakosa közül igen kevesen vannak testületeinkben.