MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

49 Szóba került itt, hogy a KISZ-től kéri el X Y az anyagot, mert a KISZ-bizottság megkapja. Mi meg a tanácstól kérjük el. Mindenkihez már eljut az anyag, a társadalmi bizottság tömkelegén már végigfut és akkor nagy nehezen a megyei pártbizottság apparátusának, akinek adott esetben a vitát kellene orientálni, a vélemények alakítását kellene segíteni, nem kapja meg. Ugyanakkor azt is látom, hogy nekünk megyei szintről is sokkal több információt kell adnunk az alsóbb szerveknek. Sokkal több érvanyagot a politikai munkában történő eligazodáshoz. Másik kérdés a párt iránti bizalom ügye. Úgy látom, hogy nagyon őszintén szembe kell nézni önmagunkkal, mit csináltunk jól, mit rontottunk el az elmúlt időszakban és mi az, amit változtatni kell. A múltat itt a megyében is a tények és a realitások alapján kell megítélni. De azt én érzékelem, hogy a közvéleményben a megye szélesebb párttagsága részéről is van igény arra, hogy a múltnak reális elemzését, értékelését megkaphassa. Ez a munka elindult, de hozzá szeretném tenni, hogy a következő pártértekezletre kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor is minden témakörön mélységében feltárva sikerül a múlt reális értékelését kialakítani. Ez adott esetben azok elé, akire tartozik is, nyilvánosságra hozni. Egyetértek azokkal, akik szóvátették, hogy ami a múltban történt, sok mindennel öszszefügg. Én ehhez, ami elhangzott azt tenném hozzá, hogy volt egy döntési mechanizmus. Ha központilag azt megmondták, hogy ezt és ezt a témát, ilyen és ilyen módszerrel kell tovább vinni, nemcsak állami, hanem pártvonalon is, akkor a döntésnek a keretei meg voltak szabva s ezen belül a megyének volt egy adott mozgástere. Azon lehet vitatkozni, hogy ezt a mozgásteret jól hasznosította, vagy nem. Van nekünk mire büszkék lenni itt Somogy megyében, ami az elmúlt időszakban történt. Végig kell járni ezt a megyét. Tegyük valamiféleképpen a mi politikai munkánkban is helyére az eredmények és gondoknak a felvetését és legyen ebben az ügyben egyensúly. Több pártbizottsági tag - én magam is - szeretnék vallani arról, hogy azokért a hibás döntésekért, amikben mint testületi tag az elmúlt időszakban részt vettem, magam is vállalom a felelősséget, ez teljesen természetes. De akkor, ha mi reálisak akarunk lenni, akkor ez így önmagában kevés. Úgy gondolom, hogy egy kicsit szélesebb nézőpontból is kell ezt a kérdést mérlegelni. Azt hiszem, hogy nekünk most a fő figyelmet nem a múltra, hanem a jövőre kell fordítani, és ez itt a lényeg. A bizalom szempontjából fontosnak tartom a programokat. A vitában és a szóbeli beszámolóban is elhangzott, hogy nincs mi mögé felsorakozni. Elfelejtik a különböző dokumentumokat. A párt Központi Bizottsága kibontakozási programját, a kormány kibontakozási programját, nekünk a megyei pártbizottságnak is van egy kibontakozási programunk. A mai ismeretek szerint itt a megyében nem sokat tudnánk javaslatként ideterjeszteni. Fontosabbnak azt tartom, hogy helyileg legyenek olyan programok és feladatok, amiket nemcsak a vezetés tart és vall magáénak, hanem ami mögé fel lehet az egész kollektívát sorakoztatni. Nekünk itt a gondolkodásban, feladat-meghatározásban jobban a megyei ügyekre kellene a jövőben koncentrálni. A bizalom szempontjából fontosnak érzem az ideológiai ügyeket is. Elég nagy zűrzavar van, Tóth elvtárs erre utalt. Nincs időnk arra, hogy először valamennyi ideológiai kérdést tisztázzunk. S ha minden tiszta, utána tegyük meg a különböző gazdasági és egyéb intézkedéseket. Ma úgy látom, hogy tulajdonképpen a gazdasági intézkedések terén kialakult egyfajta kényszerpálya és ezeket az intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni, s ezzel párhuzamosan részben a gyakorlat tapasztalatait is figyelembe véve szükséges a mindenkori ideológiai kérdéseket is tisztázni. A fő célokban nincs vita, azokban itt a pártbizottsági ülésen is egyetértés alakult ki. Azt, hogy most lehet-e vegyes tulajdon, meg hány százalék legyen, hogyan legyen a magántulajdon, ezeket a mai helyzetben részletkérdésnek tartom, a fő kérdésnek azt tartom, hogy lépjük meg az intézkedéseket, mert minden óra és minden nap számít. A gazdasági ügyekről azt szeretném mondani, úgy látom, hogy a pártértekezlet után elindultunk egy új úton azért, mert a régi út nem vált be. Ez az új út még nem kipróbált út. Azt is megmondta a pártértekezlet, hogy számos konfliktussal, feszültséggel kell számolni. Igaza volt. A pártértekezlet azt is megmondta, hogy nem vár-