MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

4% 8 Nem szabad a pártnak felülnie erre a szekérre, mert korszerűtlen gyakorlat, hogy a párt ha fel is lép, akkor sok esetben előbb lép fel valami ellen mint valami mellé, valami korszerű mellé tenné le a voksot, adná meg a megfelelő támogatást. Én ezt a konstruktivitást hiányolom ma, és ennek a konstruktivitásnak a megteremtése jelenthetné a párt számára a megújulás egyik nagyon lényeges elemét. Nem akarok itt részletekbe menni. Gondoljunk bele: nem a bizottságot hibáztatom érte, még csak nem is egyes pártbizottsági tagokat, de nem hallottunk egyetlen egy olyan összegző gondolatot se, ami úgy hangzott volna: a pártbizottság tagjai egyhangúlag, többségükben, egy része támogatja ezt és ezt a dolgot. Mellé áll ennek és ennek a szellemnek. Ez egy kicsit elgondolkodtató. Az az érzésem, különösen akkor, amikor elhangzott az a mondat, hogy "nincs tettben való megújulás a megyei vezetésben". Ne vegyék szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy ezt mi nem értjük magunkra a megyei tanács vezetésében és csak visszautalok a Léberné elvtársnő által mondottakra. Bízok abban, hogy a megye párttagsága, a pártbizottság tagjai rövidesen érzékelni fogják mindazokat a korszerű lépéseket, gondolkodásváltást, ami nemcsak a jövő ma már, hanem a jelen is a megyei tanács vezetésében, struktúrájában, tevékenység-felfogásában. Azt szeretnénk, ha a párt végre biztosítaná, hogy a teljesítmény és a tisztesség legyen a mérce és ez kapjon megítélést, és ne az emberi sandaságok, ne azok, amelyek mögött mindig valami hátsó gondolat húzódik meg. Káder kérdésekre vonatkozóan elhangzott jogos kritikaként, hogy sokszor a titokzatosság dominál. Én megmondom őszintén, nem értettem teljesen azt, hogy Győri és Horváth elvtársak beállításával, választásánál hol is történt a hiba, mi volt ott a probléma, hiszen elég széles körű volt a véleménykérés, a párt véleményt nyilvánított ebben, és a testület döntött ebben. De ha követtünk el hibát, akkor az az érzésem, hogy néhány napon belül ezt korrigálni fogjuk. Hadd tájékoztassam tisztelettel a pártbizottság tagjait, hogy október 25-én olyan tanácsülést fogunk tartani, ahol a három tanácselnök-helyettes helyett egy tanácselnökhelyettes maradása mellett fogunk dönteni és a 12 osztályvezető helyett 6 osztályvezető fog január 1. napjával az apparátusban dolgozni. És hogy a felkészülés is zökkenőmentes legyen, ne tartsuk bizonytalanságban az embereket, mert most az október 25-i tanácsülésünkön előzetesen bizalmat fognak kapni azok a személyek, akik majd január 1. napjával megerősítést nyernek. Azt szeretnénk, hogyha majdnem mindegyikre, többes jelölést tudnánk állítani. A testület előtt mindenki kap öt percet, hogy bemutatkozzon. Kérdezzenek tőlük, és nyílt szinü vitában fogja eldönteni a testület, hogy ki mellé teszi le a voksot. Ennél többet nem tudunk egyelőre tenni. A demokrácia címén, a közvélemény meghallgatása címén, széles körű előkészítés címén. Ma egy szervezet erejét nem a deklarált hatalma mutatja meg, hanem a megszerzett tekintélye és a vele szembeni bizalom adja. Azt, hogy egy szervezetnek mekkora a tekintélye, és milyen a bizalom vele szemben, nagymértékben függ a tisztségviselők tekintélyétől, és attól a nyitottságtól, ami jellemzője annak a szervezetnek. Mindkettőben a sajtónyilvánosságnak nagy szerepe van. Mi, a megyei tanács tisztségviselői valamennyien ezért is vállalunk az átlagosnál többet, több közszereplést, és ez az elvárás valamennyiünkkel szemben, ez lesz a jövőben is. Úgy érzem, hogy ez a megye, a szervezet érdekében kötelességünk. Sajnálom, hogy ezt néhányan mennyiségi szemléletből nézik és nem a tartalmát minősítették. Egy megyét éppen úgy menedzselni kell, mint ahogy egy vállalatot, vagy bármilyen egységet. A megszerzett személyes tekintély, amiben a sajtónak és a nyilvánosságnak nagy szerepe van, sokszor kemény forintokban azoknak a növekedésében vagy hiányában nyilvánul meg. Én hiszem azt, hogy valamennyiünknek a megyei tanácson, a munkatársaink, elnökhelyetteseknek, osztályvezetőknek ebbéli szereplése alapvetően befolyásolta azt, hogy ma Somogy megye költségvetési ellátása tanácsi vonatkozásban az ország legjobban ellátott területe. Három számot hadd mondjak, amivel ezt alátámasztom.