MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

- 21 *2T A politikai munka legfontosabb feladatai is a pártértekezleten kerülnek meghatározásra. Összegezve az a véleményem, hogy a megyében is a megújulás útjait alulról építkezve kellene keresni, ennek formáját a párttagság véleménye alapján kellene kialakítani. Egy dolgot világosan kell látnunk: szülessen itt ma bármilyen állásfoglalás, a pártértekezlet kérdésében, a párt iránti bizalom visszaszerzését csak mindennapi cselekvő munkánkkal érhetjük el. L e i t n e r Sándor elvtárs, a pb tagja Megmondom őszintén, vegyes érzelmekkel kértem ma reggel szót felszólalásra. Miből is adódnak ezek az érzéseim? Roppantul örültem annak, hogy egy ilyen alapos előterjesztés és egy ilyen szóbeli előterjesztés adja a vitaalapot a mai témánkhoz. Örültem annak, hogy objektíven mérhetően is olyan adatokkal szolgál, ami bizonyítja, hogy egymás mellé rakott tények átfogottan, összerendezetten szolgálnak a pártbizottság részére adatokul ahhoz, hogy ma fontos kérdésben dönthessen. Nem kívánták az előterjesztők ezt összefogni, értékelni, még csak befolyásolni sem az egymás mellé rakott véleményeket. Ami már kevésbé tetszett, kevésbé tudtam vele mit kezdeni és magam is úgy gondoltam, korábbi elképzeléseim a helyzet ismerete alapján karakteresen kirajzolódik majd egy irány abban, amihez ma itt véleményeket mondunk, kritikát adunk és könnyebb lesz dönteni. Tehát kevésbé tetszik az, de biztos a valós helyzetet képezi az is, hogy nagy ellentmondásokat mutató jelentés az, ami itt ma a pártbizottság előtt van. Ezek az ellentmondások tartalmiak, személyiek is. Megítélésében is ellentmondásosak bizonyosan korábban általán egyszerűnek mondott kérdéseknek. Valószínű, ez a társadalom jelenlegi állapotát is fémjelzi, tehát nagyon fontosán, és komolyan kell gondolkodni erről ma. Kevésbé volt jó hangulatom attól, hogy párttag elvtársak, korábban, különösen az utóbbi időben akkor, amikor a tv-ben hallani lehetett más pártbizottsági ülésekről, látni az ottani vitákat. Sokan kérdezgették: itt Somogyban nem lesz? Úgy gondolom, hogy egy kicsit megkésett, remélem, hogy a mai munkával mindenfajta ezzel kapcsolatos ellenérzést megatív érzést ki tudunk küszöbölni, és végülis a párttagok, akiknek a küldötteként itt vagyunk elfogadják, hogy alapos munkát végzett a munkabizottság is és a pártbizottság is. Nem kell majd mentegetőznünk. Amiatt sem volt jó érzésem, hogy csak 12-en jelentkeztünk szólásra, megmondom őszintén: a tizenkettőt egy kicsit kevésnek tartom. Miért? Személyes véleményem ez. Ha időben nézzük, lehet hogy hosszú lesz és még 5 órakor is itt ülünk, de azt hiszem senki nem az órát meg a fáradságot nézi, hiszen fontos kérdésekről van szó. Ha úgy gondolom, hogy a korábbi évek munkáját komolyan értékelő és a következő évek, ha úgy vesszük, stratégiai kérdéseit itt a megyében is részben tisztázó ülésről van szó, akkor én szívem szerint talán több elvtársamat vettem volna itt a pulpituson, hogy elmondja a véleményét. Arról ismernek az elvtársak többek között, hogy én itt oktatásról, művészetekről, nevelési kérdésekről szoktam beszélni. Mindig hittem abban, amiért szóltam. Lehet, hogy ezt nem elég felkészülten tettem meg néha, de a szándék, az elkötelezettségem volt az alapja mindig annak és a felkészültség, amivel én idehoztam a problémáinkat. Most, ma, akkor, amikor felvetődik az anyag előterjesztésében is, hogy vajon hogyan tudunk megfelelni a vállalt választott kötelezettségeinknek, akkor nem mindegy nekem sem, hogy ezt a feladatot jól értelmezem, jól látom el vagy nem. Eleve megfordul a nagy oktatással, neveléssel kapcsolatos országos gondokon túl a kérdés bennem, hogy vajon egy kisebb közösségben az országnak hogyan lehet ezt érdemben képviselni? Akkor, amikor felsőoktatásból, állami vezetőként több egyéb közéleti funkcióval,