MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

- 10 ­a társadalmi válság felé sodródunk. Én a pártmunka nyilvánosságával teljes mérték­ben egyetértek. De azzal viszont nem, hogy ugyanazon eszközrendszerrel, tehát az elektronikus eszközök, és az újság eszközrendszerével tájékoztatjuk a párttagságot, tehát ugyanazon időben, ugyanakkor, mint a pártonkívülieket. Igenis kell lennie szerintem a párton belül egy önálló csatornának, ami a párttagoknak szól mindenek­előtt s időben előzze meg a pártonkívüliek tájékoztatását. Hallatlanul fontosnak tartanám én ezt. A mai szituációban, és a várható szituációban meg különösen. Mert ha nem tudunk egységet teremteni, és egységesen cselekedni, komoly baj következik. Elmondtam városi első titkári értekezleten, e fórumon is megismétlem, mert ellen­kezőjéről még nem tudtak meggyőzni. Én a pártszervezetek önállóságával maximálisan egyetértek, de ha nincs integrálódás az önállóságban, akkor nagy probléma van. Az integrálódást mindenekelőtt a párt központi bizottsága tudja megoldani. Ha csak az önállóságról beszélünk, de nincs mi mögé felsorakozni, akkor ebből teljes káosz ke­letkezik, a párt atomjaira fog széthullani. Tehát mi a javaslatom lényege? A párt központi bizottsága az ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlésen forduljon a párttag­sághoz, levélformájában mint ahogy a tagkönyvcserét kezdtük, amelyben a hét évti­zede harcolunk, küzdelmünk méltatása mellett a legnyiltabban és a legőszintébben szóljon jelen helyzetünkről, s arról, hogy mi az a reális kivezető út, amihez kéri a párttagok megértését és hozzáállását. Mit követel ma a kommunista helytállás? Nem azt mondom, hogy ez fogja megváltani és megteremteni a pártegységet, én csak azt mondom, hogy nagyon jó alkalom arra, hogy most ezekben a kérdésekben nyíltan, a legnyiltabban és a legőszintébben beszéljünk a párttagsággal, mindenekelőtt a párt központi bizottsága. Ma szerintem a tényleges helyzetismeretre, reális perspektívára, szilárd kapaszko­dókra, a kemény küzdelemre és harcra való felkészülésre, ennek vállalására van szük­ség, mert itt rövid időn belül nem lesz társadalmi nyugalom, úgy ahogy azt szeretnénk. Keményen meg kell ezért küzdeni. Hallani olyan véleményeket a tömegkommunikációban is, hogy a megújulás, a reform megtörik a megyéknél, megreked a megyéknél, vagy a városok határán, mert a pártve­zetők, a pártapparátusok erős ellenállást tanúsítanak, féltik pozicióikat, kivált­ságaikat, hatalmukat, azaz nem reformpártiak. így kijelenteni teljes mértékben hamis, és demagóg, sértő az itt dolgozók döntő többségére. Miről van itt szó valójában? Szerintem a bizalmi válság egyfajta megjelenési formája, amelyről már volt szó, ar­ról, hogy a társadalom a párt felé bizalmatlan bizonyos értelemben, továbbá a párt vezető szervei és vezetői, az apparátusai irányában van egyfajta bizalom vesztés a párttagság részéről a centralizált irányítási rendszerből fakadóan, mert azt mond­ják, hogy részesei voltatok mindennek, ti mondtátok meg, hogy mit kell csinálni. Az országos pártértekezlet előtt nagyon sok taggyűlésen voltam, ahol vitattuk az állásfoglalást. Hallatlanul meglepett egy dolog. Taggyálésen a párttagok nekem sze­gezték, de ugyanezt elmondták a munkatársak is, hogy a városi pártbizottság meghami­sítja az ő információjukat, nem továbbítja a megyének, a megye pedig még jobban meg­szűri, nem küldi az országos központnak, ezért ott fönn rózsaszínű a kép - szinte belepirultam. Aztán elgondolkodtam, hogy igaza van a párttagságnak. Semmit nem tud arról, hogy mi mit továbbítunk. Az un. papírtakarékosság jegyében az információt csak egy meghatározott körnek küldjük el,a párttitkároknak. Azt mondtam, minden alap­szervezeti titkárnak el fogjuk küldeni a havi információs jelentésünket a testületi ülésekről, és a hangulatról, azzal a kéréssel, hogy minden taggyűlést ezzel kezdje­nek és olvassák föl ezt az információt, lássák, hogy a városi pártbizottság mivel foglalkozik, és mit jelez fölfelé. A megyei pártinfóból azokat a kérdéseket is át­vesszük, amelyek a területünket érintik. Visszajelzés nem volt, tehát nem tudta a párttag, hogy lényegében mi mit csinálunk, és ezért ért bennünket ez a szemrehányás, amely még erősítette a bizalmi válságot.

Next

/
Thumbnails
Contents