MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. július 6. (2-93. o.) - 3. Az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági szövetkezetek stabilizációs és kibontakozási programja, s a további feladatok. Jelentés: 32-71

. 5 . &> -^ is erősen differenciált. A programok többsége az indokoltnál optimistább módon vázolja fel a gazdasági és pénzügyi gondokból való kilábalást. Egy részük olyan nyereségtervvel számol, amely nem látszik teljesíthetőnek. A gondokat elsődlegesen fejlesztésekkel kívánják megoldani, alig számolnak visszafejlesztéssel, vagy a veszteséges tevékenységek felszámolásával. Általános törekvés a termelés bővítése, az indokoltnál kisebb hangsúlyt helyeznek a szerkezetátalakításra. A kiegészítő tevékenység fejlesztésében látják gazdasági alapjaik javításának lehetőségét. A terület eltartóképességét meghaladó létszámban gondolkodnak, a foglalkoztatást a melléküzemágakban és a háztájiban kívánják megoldani. A programokban a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését megfogalmazták, de azok egy része csak elgondolás szintjén van. A tervezett intézkedések több gazdaságnál általánosak, vagy csak a mindennapi tennivalókat tartalmazzák, nem koncepciókban gondolkodnak, valós,alternatív megoldásra alig vállalkoznak. A tervek nem számolnak szervezeti változással, inkább a túlélés feltételeinek megteremtésére törekednek. A fejlesztési célkitűzések a szövetkezetek egy részénél pénzügyileg nem megalapozottak. Külső források igénybevételével alig számolnak (központi programhoz való kapcsolódás, elmaradt térségi támogatás, tagi pénzek bevonása, KTA kölcsön, hitel), adósságállományukat nem kívánják növelni. A vezetési szervezet számottevő módosítását a programok lényegében csak érintőlegesen, megvalósításra tervezett célként tartalmazzák. A stabilizációs programok elkészítésével összefüggésben tényként lehet elfogadni, hogy az 1988-tól bevezetett, gyökeresen megváltozott közgazdasági és pénzügyi feltételek hatásainak mérésére még nem álltak rendelkezésre tapasztalati számok. Alapvető ágazati jogszabályok korszerűsítésére (földtörvény, élelmiszertörvény, tsz-törvény) került sor a közelmúltban. Az előkészítés alatt álló újabb jogszabályváltozások (társasági törvény), az új érdekeltségi, szervezeti és vállalkozási formákra való áttérés körül kialakult bizonytalanságok mind nehezítették a megalapozottabb programok elkészítését. A 15 szövetkezet területi elhelyezkedése, termőhelye (tabi dombvidék, zselicség, somogyi homokhát, stb.) rendkívül heterogén, így eltérő módon számolnak a föld racionálisabb használatával. Az új földtörvény adta lehetőséggel élve több gazdaság tervezi az alacsony termőképességű vagy nagyüzemileg gazdaságosan nem művelhető területek ugaroltatását, értékesítését, bérbeadását, illetve legelőként vagy erdősítéssel való hasznosítását. Ez egyes gazdaságokban a többszáz hektáros nagyságrendet is eléri.