MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988
65. ő. e. 1988. április 23. (159-219. o.) - 1. Tájékoztató az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének megyei vitájáról. A megyei pártbizottság állásfoglalása. Tájékoztató: 162-173
10 Igény van arra, hogy az állam egy minimális ellátási szintet garantáljon, de úgy, hogy ne lehessen ez a lumpenek, munkakerülők megélhetésének forrása. Szükségesnek tartják, hogy a szociálpolitikai támogatás családcentrikus legyen, kiemelten kezelje a gyermekeseket. Ajánlják, hogy a nők röviditett munkaidőben is dolgozhassanak. Nem javasolják viszont a nyugdíjkorhatár felemelését, demográfiai és egészségi okok, valamint a létező munkaerőfelesleg miatt. Minden vitafórumon sürgették a lakásgazdálkodás korszerűsítését, a fiatalok elsőlakáshoz való juttatását megfelelő, méltányos feltételek mellett. A főváros lakáshelyzetének külön kiemelését helytelenítik. A KISZ lakásgazdálkodási program-tervezetének támogatását ajánlják az országos pártértekezletnek. A párttagság arányosabb területfejlesztést kíván, úgy, hogy nőjjön a falvak népességmegtartó-képessége, az elmaradott térségek objektív alapon való támogatása. Az egyenlő teherviselés kimondása mellett igénylik a főváros-város-falu vonatkozásában jelentkező megkülönböztetés rövid határidőn belüli megszüntetését. A szociálpolitikai fejezetből hiányolják a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos gondok felvetését, valamint a romló közállapotok, közbiztonság helyzetét. A bűnözés, a lumpen elemek számának növekedése, a cigányszármazású fiatalok körében a fokozódó agresszivitás egyre nagyobb felháborodást, félelmet vált ki a lakosság körében. Határozott állami intézkedéseket tartanak szükségesnek, még a rendőri állomány számszerű növelését is támogatják. 3/ A párttagok az értelmiség helyének, szerepének megfogalmazását helyénvalónak, időszerűnek tartják, de a konkrét cselekvést még ennél is fontosabbnak. Többen fogalmaztak úgy, hogy a szellemi munka, a tudás, a teljesítmény nem megfelelő politikai, anyagi és erkölcsi elismerése vezetett a társadalomban meglévő gondokhoz, értékzavarokhoz. Felvetették azonban azt is, hogy az értelmiségnek is többet kell tennie elismertségének, megbecsülésének visszaszerzése érdekében. Volt olyan nézet is, hogy a vezető erő - a vezetőkön keresztül - eddig is az értelmiség volt, de ezt a párt deklaráltan nem vállalta fel. Nagyon sok párttag kifogásolta, hogy a munkásokról, parasztokról, a náluk felhalmozódott termelési tapasztalatról, szellemi potenciálról az anyag nem szól.
