MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

63. ő. e. 1987. január 28. (2-129. o.) - 2. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-végrehajtóbizottság 1973. december 27-i feladatterve alapján. Jelentés: 9-42

következményeként az elvándorlás majd a településszerkezet módosulása dominált. Az 50-es évek népesedéspolitikai intézkedéseinek hatására /"Ratkó-korszak"/ emelkedett a születési arány, de a népszaporulat mutatói így is az országos átlag alatt maradtak. Somogy ma is a legalacsonyabb születési arányszámmal rendelkező megyék egyike. A születési, termékenységi helyzet /a nők szülésgyakorisága, gyermekszám/ felszabadulás utáni alakulását két alapvető tendenciával jellemezhetjük: - A születések száma az időszak folyamán erős eltéréseket mutatott; a megszületettek számában a hullámhegyeket mélypontok követték. - A családok gyermekszáma fokozatosan visszaesett, ám a megszületett gyermekek közül egyre többen maradtak életben, így a generációk tényleges teljes reprodukciója csak a legutóbbi években vált kedvezőtlenné. /2. 11. 12. sz. mellékletek/ Somogy lakónépessége jelenleg 355 441 fő, 1 %-kal - 3 596 fővel - kevesebb, mint 1970-ben volt. 1978-tól lassú csökkenés következett be. /l.sz. melléklet/ A népességváltozás területenként differenciáltan alakult. A megye lakóinak 38,8 %-a él napjainkban a városokban. /1970-ben ténylegesen ez 21,4 % volt, a jelenlegi közigazgatási rangsorolásban is csak 30 %-a lakott városban/. Csökkent a községek, a megye belső területeinek lélekszáma, ezzel szemben napjainkban is nő a városok - különösen Kaposvár, Siófok valamint a Balaton-parti települések lakossága.Somogy ma is az egyik legritkábban lakott közigazgatási terület, a népsűrűség átlaga 59 fő négyzetkilométerenként, az ország lakónépességének 3,4 %-a él megyénkben. A nemzetiségiek aránya nem jelentős. Somogyban mintegy 1500 délszláv, 3300 fő német anyanyelvű él - számuk alig változik. A cigánylakosság viszont egyre növekvő arányt képvisel. /1970-ben: 14594 fő - 4,1%; 1985-ben: 21868 fő - 6,2 %/. Az elmúlt időszak viszonyait elsődlegesen a termékenység és a halandóság alakította, mert az elvándorlás a megyéből jelentősen megcsappant; az utóbbi 4-5 évben minimálisra zsugorodott. Jelentősebb viszont a megyén belüli népességmozgás. A változások településtípusonként eltérő iránya és mértéke következtében módosult a népesség területi megoszlása. Korábban a természetes szaporodás nagy részét adó, falun élő mezőgazdasági népesség családtervező magatartása is megváltozott. Egyes prognózisok szerint az ezredfordulóig a kedvező népességpolitikai intézkedések hatásával együtt is számolnunk kell a népesség fogyásával. Más előrejelzés szerint e tendencia megállítása, megfordítása összehangolt intézkedések megtételét teszi szükségessé a megye párt, állami és társadalmi szervei részéről, annak tudatában is, hogy mindezek befolyásoló hatásúak, hiszen a megyei népesség alakulásának fő iránya szervesen összefügg a hazai tendenciákkal is.